A klímaváltozás, a globális felmelegedés manapság aktuális probléma. Az éghajlatváltozás veszélyeinek, közvetlen következményeinek tudatában mind a vállalkozói szféra, mind a magánszféra képviselői közül egyre többen fordulnak a könyezettudatos életmód, üzletvitel felé. A napenergia által működtetett berendezések mellett a világ országainak többségében, néhány éve pedig már Magyarországon is felértékelődött a szélenergia-technológia alkalmazása, amely lehetőséget ad arra, hogy saját magunk állítsuk elő az otthonunkban használt villamos energiának egy részét, vagy akár az egészét.
Magyarországon 2008 óta a Magyar Energia Hivatal által külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint meghirdetett pályázat alapján lehet 0.5 MW teljesítményt meghaladó szélerőműveket, illetve szélerőmű parkot létesíteni. Bár a Magyar Energia Hivatal a közelmúltban kiírt tendereket visszavonta, a szakértők előrejelzései szerint a szélerőművek iránti érdeklődés az elkövetkezendő években erősödni fog, mivel az elektromos energia iránti igény folyamatosan nő, a fosszilis anyagok (kőszén, kőolaj, földgáz) ára egyre drágul, továbbá a globális felmelegedés veszélye, amelyet elsősorban a fosszilis anyagok elégetése okoz, a kormányokat a szél- és egyéb tiszta energiák hasznosítására ösztönzi.
A pályázatok elbírálását a Magyar Energia Hivatal végzi, azonban a projektfejlesztés során szakhatósági engedélyek és hozzájárulások sorozatát kell beszerezni, amely a beruházással és a szélerőmű későbbi üzemelésével kapcsolatos nagyszámú jogszabály ismeretét feltételezi. Bár a hatóság jellemzően kedvezően áll a megújuló energiaforrásokat létrehozó beruházásokhoz, a vonatkozó jogszabályok nem megfelelő ismerete megakaszthatja a több szálon futó engedélyezési folyamatot.
Szélerőmű létesítése – a szélerőmű összteljesítményétől, illetve a beruházás helyétől függően – környezeti hatásvizsgálaton alapuló környezetvédelmi engedély köteles tevékenység. A környezeti hatásvizsgálatot előzetes vizsgálat előzi meg, amelyet a beruházás területe szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőség végez a kérelemhez csatolt dokumentáció alapján. A kérelmező az előzetes vizsgálatot lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül kérheti a környezetvédelmi engedély kibocsátását.
Szélerőmű létesítéséhez, illetve a hozzá tartozó szélmérő torony építéséhez a környezetvédelmi engedélyen kívül be kell szerezni a vonatkozó hálózatra csatlakozási engedélyeket, villamosenergia-ipari építési és használatbavételi engedélyeket, de további – légiforgalmi, tűzvédelmi stb. – szempontoknak és előírásoknak is meg kell felelni.
Azok számára, akik kizárólag háztartási méretű (0.5 MW vagy annál kisebb teljesítményű) kiserőmű, vagy villamosműhöz nem csatlakozó kiserőmű létesítésén fáradoznak, jó hír: nekik nem kell lefolytatni a törvény által előírt, a Magyar Energia Hivatal előtt zajló pályázati eljárást. A pályázati eljárás mellőzésének lehetősége azonban nem jelenti azt, hogy egyéb, jogszabályok által előírt hatósági engedélyeket ne kellene beszerezni.
Az engedélyezési procedúra sokak számára riasztó lehet, hiszen esetenként több évig is eltarthat. Érdemes azonban belegondolni, hogy az engedélyek birtokában a beruházás megvalósítása már csak pár hónapot vesz igénybe – a szélenergia előnyei pedig hosszútávon élvezhetők.
