A váratlan helyzetek elkerülése végett szeretnénk megismertetni kedves olvasóinkkal a termékdíj szabályozás alapjait, hogy jobban megértsék az őket terhelő kötelezettségeket.
1. A kapcsolódó jogi szabályozás
A termékdíjat az 1995. évi LVI. törvény vezette be környezetpolitikai eszközként, a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban. A termékdíj fizetési kötelezettség az egyes, a környezetet közvetlenül vagy közvetve terhelő vagy veszélyeztető, külföldről behozott vagy belföldön előállított termékek után keletkezik.
Az új törvény 2011. szeptember 1-jétől hatályos, valamint 2012. január 1-jével életbe lépő rendelkezései az Európai Unió elvárásainak megfelelően bevezetik az állami szerepvállalást a hulladékgyűjtés, és – hasznosítás területén. Az új szabályozás célja, hogy a környezeti károk megelőzéséhez és helyreállításához, valamint a többször felhasználható termékek szélesebb körű elterjesztéséhez, és a hulladékhasznosítás mértékének jelentős növeléséhez megfelelő pénzügyi forrásokat teremtsen.
2. A törvény hatálya
Az új 2011. évi LXXXV. a Környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény alkalmazásában a következő termékek díjkötelesek: az akkumulátor, a csomagolás, az egyéb kőolajtermékek, az elektromos és elektronikai berendezés, a gumiabroncs, a reklámhordozó papír.
A törvény kimondja, hogy a díjat annak kell megfizetnie, aki a díjköteles terméket először Magyarországon forgalomba hozza (azaz az importőr vagy maga a gyártó), avagy saját célra felhasználja. A kereskedelmi csomagolások esetében az első továbbforgalmazó a kötelezett, míg belföldi előállítású egyéb kőolajtermék esetén az első belföldi forgalomba hozó első vevője, vagy aki a terméket saját célra használja fel. Természetes személy esetében a termékdíj köteles termék személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségű, saját célú felhasználása nem keletkeztet fizetési kötelezettséget.
3. Hatósági modell
A hulladékgazdálkodás irányítására teljesen új szervezeti modellt hoz létre az új törvény, mely két, a környezetvédelemért felelős minisztérium felügyelete alatt működő hatósági szervre épül. A két szerv egyike a Termékdíj Bizottság, mely stratégiai tanácsadó és döntés előkészítő testület, a másik pedig az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség, mely a feladatok végrehajtásáért felel.
A díjfizetési kötelezettség bejelentésével, a díjfizetéssel, bevallással, visszaigényléssel és ellenőrzéssel kapcsolatos hatósági feladatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) látja el. A kötelezett a befizetendő termékdíj nettó összegét negyedéves bontásban nyilvántartja, és negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig bevallást nyújt be és megfizeti a NAV felé. A termékdíj hiányos megfizetése, illetve megfizetésének elmulasztása esetén termékdíj- illetve mulasztási bírság kiszabására kerülhet sor adó-vagy hatósági ellenőrzéskor.
4. Az új törvény által bevezetett fő változások
Fontos változás, hogy az újrahasználható csomagolások eredeti funkciójukban történő használata esetén nem kell termékdíjat fizetni. A kis- és középvállalkozók általános versenyhátrányának kompenzálását, és adminisztrációs terhek alól való mentesítést szolgálja az új rendelkezés, amely a legkisebb kibocsátókat alkotó két csoportnak éves átalányfizetési lehetőséget biztosít egyszerű bejelentőlap használatával.
A termékdíj alapja a termékdíj köteles termék tömege, amibe bele kell számolni a csomagolás tömegét is, ha azt belföldön állították elő. A korábbi szabályozáshoz képest a kenőolajnál (112 Ft/Kg), valamint a reklámhordozó papírnál (52 Ft/kg) számíthatunk a termékdíj jelentős emelkedésére. Az egyéb kategóriákban a díj mértéke 10-30%-al emelkedik a korábbihoz képest, ez alól kivétel a nem kereskedelmi csomagolás.
A környezetvédelmi termékdíj bevallásokban a termékdíj-köteles terméket az ún. Környezetvédelmi Termékdíj kóddal kell feltüntetni, amelyek meghatározzák a termékdíjtételeket, az adott termék lényeges jellemzőit, továbbá a fizetési kondíciókat (mentesség, kedvezmény, meg nem fizetési lehetőség) és a fizetési kötelezettség keletkezésének jogcímét (saját célú felhasználás, forgalomba hozatal, készletre vétel, stb.).
BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda
