Az elmúlt, 2013. esztendő számos pozitív meglepetést hozott számomra.
4-5 éve dolgoztam azon, hogy a civil társadalom aktivistájaként és
szakértőjeként hasznosítsam az előző évtizedekben szerzett tapasztalataimat,
különösen azokat, amelyeket a társadalmi párbeszéd terén 1998 és 2008 között
szereztem.
Ezen tapasztalatok közül is kiemelkedő jelentőségűek voltak, amelyeket az
Európai Unióban folyó társadalmi párbeszéddel kapcsolatban szerezhettem az Agrár
Munkaadói Szövetség főtitkáraként.
Jó lelkiismerettel támogattam azokat a hazai, civil törekvéseket, amelyek arra
irányultak, hogy magyar civil szervezetek egy jelentős csoportja is vegyen részt
Alliance Hungary munkacsoportként az EYCA ( European Year of Citizenship
Alliance ) 2013. évi rendezvényein és szakmai fórumain, workshop-jain.
Az a megtiszteltetés ért, hogy a 3 munkacsoport közül a társadalmi-gazdasági
kérdésekkel foglalkozóban kértek fel szakértői közreműködésre.
2012 nyara és 2013 tavasza között több jel is arra utalt, hogy az EU és
Magyarország közötti kapcsolatok megromlottak, a feszültséget okozó „problémás
ügyek” száma nő. A makrogazdasági egyensúly mutatók javulása ellenére
Magyarország nemzetközi megítélése nem javult, a politikai kapcsolatokban is
szaporodó vitás kérdések kezdték megterhelni a magyar civil szervezetek –
európai civil szervezetek közötti viszonyt is.
Barabás Miklóssal és az Alliance Hungary több más kiváló munkatársával együtt
nagy örömünkre szolgált, amikor 2013 tavaszán arról értesültünk: a magyar civil
szervezetek képviseletében az Alliance Hungary is részt vehet azokon a közös
konzultációkon és szakmai vitákon, az év hátralévő részében, amelyek az EU által
meghirdetett „ 2013 – az EU állampolgárság éve” rendezvénysorozat köré
szerveződött.
3 vonatkozásban vizsgáltuk azt a kérdést: pozitív vagy negatív következményekkel
járt-e a magyar állampolgárok többsége számára az EU-csatlakozás és a magyar
mellé az „EU-állampolgárság” megszerzése: – aktív európai állampolgárság, mint
társadalmi törekvés, projekt,
– nyitott és befogadó európai demokrácia, gazdasági és társadalmi összefüggések,
– az európai demokrácia 3 fő pillére, demokratikus jogrend és annak
érvényesülése.
2013 első félévében több workshop-ot tartottunk általában 25-30 civil szervezeti
vezető vagy képviselő részvételével Magyarországon, abból a célból, hogy közös
álláspontot alakíthassunk ki, amelyet az EY2013-Alliance, európai civil
kezdeményezés magyar részvevőiként képviselhetünk részvételünk feltételeinek
tisztázódása után. Elég hosszú előkészületek után sikerült biztosítani a magyar
részvételt az EY2013-ALLIANCE szakmai fórumain és plenáris ülésein.
2013. április 8-án az Európa Pontban tartottuk program alkotó ülésünket, majd
ezután a 3 munkacsoport ülésezett június 26-áig.
Az I. Munkacsoport témaköre: A civil részvétel és párbeszéd javítása volt. Első
ülésüket Brüsszelben tartották március 5-én és május 10-én fogadták el
előzetesen munka dokumentumukat.
A II. Munkacsoport témaköre: „Gazdasági, szociális, politikai állampolgárság:
koherens egész” volt. A magyar részvétel szakértői szinten először 2013. július
9-ei, zágrábi munkacsoport ülésen vált lehetővé, amely a csoportnak már 3. ülése
volt. Először tájékozódni kellett, milyen irányba indultak el az
„ey2013-alliance” tagjai és vezetői, milyen megközelítésben tárgyalják a
kérdést…
Zágrábban nagyon nyitott, szociálisan érzékeny, a gazdasági realitásokkal számot
vevő álláspontokkal és civil szakértőkkel találkoztam. Ez megerősítette korábbi
véleményemet, mely szerint a civil szerepvállalás egészen professzionális
szinten is lehetséges, s Európában napjainkra ez vált általános gyakorlattá.
A következő ülése a II. Munkacsoportnak 2013. szeptember 13-án Brüsszelben volt.
Az időközben megküldött angol nyelvű munkaanyagot véleményeztem, sikerült még
felkészültebben részt venni a munkacsoport munkájában. 2 workshop tapasztalatai
alapján megállapítható volt, hogy a II. Munkacsoport társelnökei: Marie-Cécile
Renoux és Conny Reuter valamint a titkárság munkatársa Elsa Laino kiválóan
végzik munkájukat, a lényegre koncentrálnak, az egyedi, nem általánosítható
felvetéseket a maguk súlyán kezelik.
Újabb véleményezési időszak következett és a december 12-13-i vilniusi záró
konferencia előkészítése. A záró dokumentum tervezete egyre jobbá, logikusabbá,
jól szerkesztettebbé vált.
Így is nyílott alkalom szakmai észrevételek megtételére, mert a jó szándékú
javaslatok egy része nem mindig számolt a lehetséges negatív hatásokkal, például
az EU-n kívülről érkező migráció és az egyetemi képzésben résztvevők migrációja
témakörben.
Közbevetőleg említem, hogy szakértői munkám másik fő területén, foglalkoztatási
területen 2013. november 12-13 -án került sor Brüsszelben a „Foglalkoztatási
Fórumra” melynek szakértőként több mint egy évtizede látogatója vagyok. Eddigi
látogatásaim során most találkoztam a leginkább realista megközelítéssel az EU
vezető szakemberei és parlamenti képviselői részéről.
Az eurózónában és az EU egészében sem sikerült 2013. őszéig megállítani a
munkanélküliség növekedését. Ennek megfelelően a helyzet súlyosságát mindenki
elismerte és a meglévő, jó irányba mutató EU és nemzeti erőfeszítések
folytatására, erősítésére szólítottak fel.
A kormányzat és az üzleti szféra által megtehető lépések, intézkedésekkel
kapcsolatban eltérő vélemények kaptak hangot. Többen az üzleti konjunktúra
javulásától várták a helyzet javulását, mások az EU és nemzeti kormányok
szintjén meghozható kezdeményezésektől.
A jó és legjobb nemzeti vagy céges gyakorlatok ismertetésére, amelynek e fórumon
nagy hagyománya van, szintén sor került. A fórum mellett kiállítást is
szervezetek, amelyen élénk információ és tapasztalat csere alakult ki a
résztvevők és szakértők között.
A résztvevők túlnyomó többsége a foglalkoztatási helyzet gyors javulásával nem
számolt.
December 12-13-án Vilniusban került sor a „Polgárok Európai Éve – 2013” záró
konferenciájára.
A konferencia jelmondata: „Hogyan tegyünk minden évet a polgárok évévé ? „ jól
kifejezte az EU vezetőinek, diplomatáinak és civil szervezeti vezetőinek,
szakértőinek közös akaratát a civil részvétel erősítése irányába. Megtisztelő
volt részt venni a litván parlament épületében ezen a konferencián, amelyen
prof. Vytautas Landsbergis korábbi litván államfő, Viviane Reding
elnök-helyettes, Emilly O’Relly európai ombudsman és Ylva Tivéus kommunikációs
igazgató képviselték az EU-t illetve a vendéglátókat.
A konferencia légkörét befolyásolta az a néhány héttel korábban nyilvánosságra
került ukrán döntés, mely szerint Ukrajna elhalasztja az EU-val kötendő
szabadkereskedelmi megállapodás aláírását. Alapvetően azonban a munka a közel
egy év alatt kidolgozott és végleges formába öntött záró dokumentum és ajánlások
elfogadásáról, az interaktív részekben ezek megvitatásáról szólt.
A magyar delegáció tagjai aktívak voltak a vélemény cserében, kérdéseket
intéztek a konferencia előadóihoz, köztük magam is.
A 30 oldalas záró dokumentum felölelte a 3 munkacsoportban kialakított
véleményeket és ajánlásokat tett a civil szervezetek erőteljesebb bevonására az
EU döntéshozói, döntés előkészítő és kommunikációs folymataiba. Címe : „Rólunk
van szó, Európáról van szó”
A demokratikus európai állampolgárság felé….
A társadalmi párbeszéd egyre erősödő, negyedik elemévé vált civil szervezeti
részvétel képes arra, hogy közelebb hozza az EU és a tagországok döntéshozóit az
érdek-képviseleti szervezetekhez és az állampolgárokhoz, javítsa
tájékozottságukat a közvéleményt érintő, hétköznapi életét jelentősen
befolyásoló kérdésekben. Csökkentse az elég széles körben terjedő eurószkeptikus
vélemények negatív befolyását, helyreállítsa a bizalmat az EU vezető és
konzultatív testületei iránt.
2014. az Európai Unióban a parlamenti választások éve. Többen utaltak arra, a
vilniusi záró konferencián is,ez az az év amikor a tagállamok választó polgárai
távolmaradásukkal vagy részvételükkel, európa párti vagy eurószkeptikus
politikusok Európa Parlamentbe választásával véleményt mondhatnak az EU
tevékenységéről. Többen is azt prognosztizálták, várható az euroszketikus
politikai tényezők erősödése, súlyuk növekedhet az Európa Parlamentben. Ennek
ellensúlyozására is érdemes erősíteni azt a felvilágosító munkát, amely sikeres
végrehajtás esetén vállalhatóvá teszi a közös európai értékeket,
helyreállíthatja a bizalmat az EU jól működő intézményei iránt.
Az Európai Unió közös értékeit felmutatni, vivmányait minél szélesebb körben
hozzáférhetővé tenni ez a civil szervezetek célkitűzése. Ehhez mind az Európai
Uniótól mind a saját kormányuktól a civil szervezetek az eddiginél nagyobb
támogatásra számítanak.
Széles körben nem ismert, hogy az EU 2020-ig a szegénységben élők számának
10%-os csökkentését tűzte ki célul, valamint a foglalkoztatási helyzet
javítására is új kezdeményezéseket tett.
A szakértői munkacsoportokban és a plenáris üléseken elhangzott kritikus
észrevételekből az EU hivatalnokai, tisztségviselői sok hasznos tanácsot
szűrhettek ki.
A civil szervezetek többsége akció- és cselekvőképesebb EU irányítást szeretne,
állampolgár barátabb működést és bürokráciát, a gyakran nyomasztó
társadalmi-gazdasági kérdések eredményesebb, rugalmasabb kezelését. Képviselőik
jelezték, nem tartják jó iránynak az EU finanszírozási kereteinek, forrásainak
szűkítését, s különösen nem a közhasznú tevékenységet végző civil szervezetek
méltatlanul alacsony szintű EU-s és gyakran tagállami finanszírozását.
A magyar civil csapatnak, szakértőknek 2013-ban sikerült hozzájárulniuk ahhoz,
hogy a magyar gazdasági-társadalmi helyzetet jobban megértsék Európában,
megtaláltuk a közös pontokat a helyzetértékelésben és a tennivalók számbavétele
során is. Eközben újabb tapasztalatokat szerezhettünk az EU működéséről,
haladási irányairól.
Vilniusban döntés született arról, hogy a civil szervezetek bevonása az EU
döntéshozó és konzultációs folyamataiba szükséges, s nem csupán kampányszerűen,
1-1 évben rivaldafénybe helyezve azt fontos. Az európai civil szervezeti vezetők
és szakértők közös gondolkodása, cselekvése, akciókban való részvétele
folytatódik.
Bízunk abban, hogy polgárbarátabb és élhetőbb Európát eredményez közös
erőfeszítésünk.
