Abdullah Gül török köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök is melegen emlékezett a két nép hol véres, hol szeretetteljes viszonyáról.
A kedves mondatok után azonban mindkét politikus a realitásokat vette szemügyre.
A két ország fájdalmasan kicsi kereskedelmi forgalmát, az egymás országaiban végzett beruházások múlják csak alul. Látszólag érthetetlen, hogy a török tőke miért tartózkodik hazánktól, amikor a két ország viszonya, valóban nem csak a protokoll szintjén jó. Ráadásul a törökök – magam győződtem meg róla – tényleg kedvelnek bennünket.
Nem nehéz észrevenni, hogy a nagyhatalmak un. gazdasági érdekszférái, ha nem is falakkal de láthatatlan vonalakkal fel vannak rajzolva a világtérképekre.
Mi erősen a német érdekszféra tengelyében vagyunk és lehet, hogy a török barátaink ezt – talán csak napjainkig – tudomásul is veszik. Az, aki a nyugat balkánon járt már, jól tudja, hogy a török tőke ha akar mozdul. Azt a területet például már saját territóriumának tekinti. ( Koszovó teljes kiépítését török és amerikai vállalatok végzik)
Természetesen a kampány sem maradhatott ki a rendezvényből. Mitől erős a török gazdaság? tette fel a kérdést Orbán Viktor. A népesség dinamikusan fejlődik – de ez máshol is megtalálható. Óriási léptékkel nő az ipari termelés – de ez sem egyedülálló a világban. A török vezetés ereje az ami példamutató. A vezetés nem magyarázkodik, hogy milyen tényezők miatt nem lehet teljesíteni, hanem világos víziói vannak, amit következetesen végre is hajt – mondta, ezzel is rávilágítva, hogy a magyar kormány mai bátorságának jövőbeni gyümölcsei lesznek.
2023-ra a török gazdaság a világ tízedik gazdasága lesz – fogadták meg a törökök.
Abdullah Gül szókimondó ember. Magyarország és Törökország versenytársak – mondta. Például mindkét ország autóipari és háztartási gép összeszerelő nagyhatalom. De nem elfordulnunk kell egymástól, hanem összefogni. Ahogy a németek a franciákkal, az USA Kanadával. Jöjjenek minden segítséget megadunk Önöknek a török gazdaságban! – invitált bennünket a török köztársasági elnök.
A török GDP arányos államadósság 36%, ez innen a Duna partjáról elképesztő teljesítmény és valóban komoly befektetési biztonságot ad. Orbán Viktor arra kérte a török partnereit, hogy a tárgyalásaink során ne csak kisvállalati beruházásoknál ragadjunk le. Szükség lenne egy kiemelkedő óriás beruházásra, „zászlóshajóra. (Ezt persze mi Magyarországon képzelnénk e!)
Hallani kellett, hogy a felek a beruházásokat mind a saját hazájukban képzelik el elsősorban, míg a termékeiket szeretnék eladni a partnereinek. Sok tárgyalás van még hátra és hogy ezek kemények lesznek, senki nem is rejtette véka alá. Fény lehet az alagútban az a török ötlet, hogy a közép-ázsiai pozíciók elnyerésében fogjunk össze. Ez összecseng a keleti nyitás politikáját fűtő hazai érdekekkel, de jól jöhet a kaukázusi térségben egyébként aggodalommal figyelt török óriásnak is.
