A biomassza definíció szerint „biológiai eredetű szervesanyag-tömeg, a szárazföldön és vízben található élő és nemrég elhalt szervezetek (növények, állatok, mikroorganizmusok) testtömege; biotechnológiai iparok termékei; és különböző transzformálók (ember, állatok, feldolgozó ipar stb.) összes biológiai eredetű terméke, hulladéka, mellékterméke”.
A biomasszának három alapvető típusát különböztetjük meg: a növényi fotoszintézis által előállított elsődleges biomasszát, az állati eredetű melléktermékeket és hulladékot (másodlagos biomassza), valamint a biológiai eredetű anyagokat felhasználó ipar és a települések hulladékait (harmadlagos biomassza). Halmazállapota szerint a biomassza a természetben előfordul mind szilárd, mind folyékony és gáz halmazállapotban.
A biomassza felhasználási lehetőségei közül elsődlegesen az energiahordozói szerepe miatt energiaforrásként történő felhasználása ismeretes. Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy a biomassza termékek az építészetben, a vegyipar és a kísérleti technológia területén is kiváló alapanyagnak minősülnek. A biomassza energiaforrásként történő hasznosítása sokféle módon történhet, legegyszerűbb módja a közvetlen eltüzelés.
A megújuló energiaforrások közül a biomassza az, amelyet jelenleg Magyarországon a legnagyobb mértékben, a legnagyobb hatékonysággal, a leginkább költséggazdaságosabb módon vagyunk képesek hasznosítani. A költséghatékonyság oka, hogy a biomassza alapanyagból történő energiatermelés alapvető technológiája nem sokban különbözik a fosszilis energiahordozók hasznosításának technológiájától, ugyanis mindkét esetben a tüzelőanyag elégetésével történik az energia kinyerése. További előnyünk hogy Magyarországon több felújításra váró erőmű található, amely könnyen átalakítható biomassza-feldolgozásra alkalmas üzemmé.
A biomassza jelentősebb felhasználása az energiaellátásban csakis a fogyasztók (felvevőpiac), az energiatermelők és az állami támogatási rendszer céljainak összhangba hozásával lehetséges. Éppen ezért, ebből a szempontból mindenképpen indokolt – továbbá EU csatlakozásunk miatt is kívánatos – az állami szerepvállalás az ilyen célt szolgáló beruházásokban.
A 2012. évtől a biomassza hasznosításáról, valamint támogatásáról szóló jogszabályok, s ennek keretében a METÁR (Megújuló Támogatási Rendszer), valamint az érvényes ártámogatási rendszer (KÁT) szabályainak jelentős változása várható. A módosítások célja előreláthatóan a magyar szabályozás összehangolása az Európai Unió normáival annak érdekében, hogy a vállalt célkitűzéseket Magyarország meg tudja valósítani: a végső cél ugyanis, hogy 2020-ig közösségi szinten az európai tagállamok bruttó energiafogyasztásában 20%-ot, míg hazai szinten a 13%-ot elérje a megújuló energia részarány.
BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda
