Ön hogyan ítéli meg a lengyel gazdaságban milyen szerepe van a KKV szektornak, illetve a Lengyel Kormány milyen intézkedésekkel ösztönzi ezt a gazdasági csoportot?
A vállalkozói szellem Lengyelországban, az ezer főre jutó vállalkozások számát tekintve, csak kis mértékben marad el az uniós átlagtól (40-42). Lengyelországban összesen 1,7 millió vállalkozás működik, melyek közül a többség (99,8%) kis-és középvállalkozás. A KKV-szektor mikrovállalkozásai a lengyel gazdaságban nagyobb mértékben dominálnak, mint az EU más országaiban, részesedésük az összes vállalkozás közül (96%) magasabb, mint az európai átlag (91,8%). A KKV szektor által termelt bruttó hozzáadott érték 48,8% körül van, a foglalkoztatottak száma pedig az összes foglalkoztatott 2/3 részét teszi ki. Magasabb a kereskedelemmel foglalkozó mikrovállalkozók száma az EU-hoz képest, azonban a szolgáltatási szektorban tevékenykedő cégeké alacsonyabb. Iparágakra bontva Lengyelországban nagyobb arányban tevékenykednek vállalatok az iparban és az építőiparban, az EU-hoz képest. Azonban az elmúlt évek dinamikus gazdasági fejlődésének ellenére, még mindig nem elég gyors a növekedés: a befektetések, innovációk és a kutatás-fejlesztés területén. Viszont a lengyel vállalatok gyorsabban növekszenek az átlagnál, gyorsabban, mint nyugat-európai társaik.
A KKV szektorban nagyon fontos szerepet játszanak a legkisebb szereplők, a mikrovállalkozások- ők alkotják a vállalatok többségét (96%), a munkavállalók több mint egyharmadát foglalkoztatják (37,5%), a forgalom egynegyedét produkálják (26,9%), a bruttó hozzáadott érték 21,6%-át, valamint a beruházások egyhetedét (14,2%). Fontos tehát, hogy Lengyelországban a mikrovállalkozások száma valamivel nagyobb, mint az Európai Uniós átlag. A Lengyelország és Magyarország között is a KKV-szektor felelős a kereskedelem több mint 20%-áért.
Hála a Lengyel Gazdasági Minisztérium erőfeszítéseinek, 2011. július 1-től Lengyelországban ingyenesen lehet regisztrálni gazdasági tevékenységet az interneten keresztül. Továbbá két, deregulációs törvény is életbe lépett, az egyik az adminisztrációs folyamatok leegyszerűsítésére vonatkozik, ez 2011. július 1. óta van érvényben. A másik pedig a polgári és vállalkozói kötelezettségek csökkentésére vonatkozik és 2011. szeptember 16-án lépett életbe. A Gazdasági Minisztérium következő lépésként, bizonyos gazdasági terhek további csökkentéséről szóló törvénymódosítások bevezetését tervezi.
Elégedett-e Ön a lengyel-magyar áru és szolgáltatás forgalommal? A két ország együttműködésében hol lehetnek még tartalékok?
A lengyel Központi Statisztikai Hivatal (GUS) előzetes adatai alapján a lengyel export Magyarországra, 2012 első kilenc hónapjában 2.450,6 millió eurót tett ki, ami 7%-kal kevesebb 2011 azonos időszakához képest. A magyar export Lengyelországba 1.844,2 millió euró értékben áramlott be, ami 9%-os csökkenést jelent. Az összes forgalom értéke 4.298,8 millió euró volt, ami 8%-os visszaesést jelent. Idén az EU-ban tapasztalható gazdasági lassulásnak köszönhetően nyilvánvaló, hogy az utolsó negyedévben az eddigi kereskedelmi-forgalom szintjének fenntartása nem lesz lehetséges.
Az én egyik kutatási területem a tőkeexport. Hogyan látja, a magyar tőkének van e reális helye a lengyel gazdaságban, és ha van melyek a legígéretesebb szektorok?
Az LNB közzétette a közvetlen külföldi befektetések (FDI) felülvizsgált 2010-es és 2011-es adatait. Az újraértékelés után az FDI teljes összege 2010-ben mintegy 60%-kal volt magasabb, mint az előzetes adatok és elérte a 10 339 millió eurót, míg 2011-ben – 25%-kal, elérve a 13 564 millió eurót. 2012-ben megfigyelhető volt a külföldi tőke folyamatos beáramlása és a beruházások számának növekedése a lengyel piacon. Ha nyugat-európai, amerikai és ázsiai cégeknek megéri Lengyelországban befektetni, miért ne érné meg magyar cégeknek is? A külföldi befektetők előtt nyitva áll a Varsói Értéktőzsde, mely a legnagyobb számú IPO-t vonzza Európában.
Köszönöm az interjút!
