A foglalkoztatási helyzet alakulása 2013 június-augusztusában arra utal, hogy
a harmadik negyedévben folytatódott a növekedés és a foglalkoztatási helyzet
javulása is.
A Magyar Nemzet 2013. szeptember 28-i számában az 1., 7. és 13. oldalon közölt,
e témakörrel foglalkozó írások tükrözik azt a polémiát amely ellenzéki
képviselők és szakemberek valamint a statisztikusok és kormánypárti politikusok
között zajlik.
A statisztikai adatok tanúbizonysága szerint a munkanélküliségi ráta 9,9%-ra
csökkent annak köszönhetően, hogy 67 ezerrel több ember rendelkezett munkával
miközben a munka nélkül lévők tábora 16 ezer fővel apadt.
A 2009 és 2013 közötti adatok elemzése azt mutatja, hogy folyamatos emelkedés
tapasztalható mind a téli negyedévek (december-február) mind a nyári negyedévek
(június-augusztus) esetében
2009/2010 tele, a válság mélypontja óta. A nyári negyedévekben 4 év alatt mért
közel 180-200 ezer fős foglalkoztatottság bővülés elmarad ugyan a kormány
célkitűzéseitől, mégis jelentős előrelépés figyelembe véve azt is, hogy az
Európai Unió átlagát elérő vagy meghaladó szintről mára helyzetünk kedvezőbbé
vált, a statisztikák az EU-ban 11%-os munkanélküliséget mutatnak jelenleg.
Nem ilyen egyértelműen pozitív a munkanélküliek számának alakulása.
A munkanélküliek száma a 2011/2012 és 2012/2013. évi, téli negyedévekben
magasabb volt ugyan mint 2009/2010 megfelelő időszakában, de az aktivitási ráták
javulást mutatnak, 4,2 millióról 4,4 millióra nőtt a munkaerő piacon jelenlévők
száma.
A statisztikai adatok egyértelmű javulást jeleznek: 2009. január-márciusában
54,1%-os aktivitási ráta 2013. január-márciusában már 56,6%-os volt, a 2009.
június-augusztusi 54,9%-os ráta 2013 hasonló időszakára 57,9%-ra javult.
A kormányzati intézkedéseknek ebben nyilvánvalóan nagy szerepe volt és van, bár
a növekvő számú közmunkán foglalkoztatottak száma és élethelyzete továbbra sem
megnyugtató.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyilatkozata szerint a közteherviselés
átalakítása az állások megóvását és a pénzügyi stabilitást, több százezer
munkahely megőrzését is szolgálta. A makrogazdasági adatok és a pénzügyi mutatók
többsége ezt visszaigazolják.
Jelentős sikereket ért el a pénzügyi kormányzat a magyar állampapírok
kibocsátása terén, a lakossági állampapír vásárlások az elmúlt 1,5-2 évben
dinamikusan nőttek. Az ország függése külföldi hitelezőinktől csökkent vagy
stagnál, ezen a téren kevés EU tagállam mutat fel jobb eredményeket mint
Magyarország. A munkaügyi adatok az EU tagállamok többségében ugyanis arra
utalnak, hogy a válság még nem ért véget.
Ezt támasztja alá, hogy az Eurózónában a 2012. évi 11,4%-os munkanélküliségi
ráta 12%-ra nőtt, a cseh és szlovák adat stagnálást, a lengyel és román adatok
enyhe romlást jeleznek a munkanélküliség terén. Az itt felhasznált adatok a
Figyelő 2013/40. száma 66. oldaláról származnak.
Az azonban elgondolkodtató, hogy a csehországi 6,9%-os adatnál és a romániai
7,5%-os adatnál miért lehet 33-50%-kal kedvezőtlenebb a magyar adat. A korábban
a magyarénál jóval magasabb, kedvezőtlenebb lengyel munkanélküliségi ráta ma már
a lengyel gazdaság növekedésének köszönhetően megközelíti a magyar értéket (10,3
%), míg Szlovákiában a ráta magas 14%-os maradt.
Németországban és Ausztriában a munkanélküliség közel fele a magyar és EU-s
szintnek, a fiatalok munkanélkülisége, (25 éves korig) viszont már háromszoros a
magyar színvonal esetében.
Egyesek a magyar fiatalok elvándorlását külföldre, döntően az EU tagállamokba
veszélyesen magasnak tartják, miközben a munkavállalási korban lévő magyar
lakosság, a 25-64 év közöttieknek csupán 37%-a ismer egy vagy több idegen
nyelvet az EU átlag 66%-al szemben.
Az ország kockázati felár Magyarország esetében jelentősen csökkent az elmúlt
1-1,5 évben, ez a magyar pénzügyi kormányzat egyik vitathatatlan sikere.
Nemzetközi elemzők csökkenő ország kockázattal számolnak Magyarország esetében,
amit alátámasztanak a javuló növekedési kilátások is, a Kopint-Tárki például a
2013. évre vonatkozó növekedési prognózisát felfelé korrigálta 0,5%-ra, 2014-re
pedig a korábbinál szintén magasabbat 1,5%-os növekedést jósol.
Magyarország távolodik tehát a veszélyzónától amit egyértelműen mutatnak az 5
éves kötvények CDS-felárai is: Görögo.: 862 bázispont és Portugália 491
bázisponttal nagyon kockázatosnak,
Magyarország (280 bp.), Olaszország (267 bp.), Spanyolország (226 bp.) és
Írország (143 bp.) közepesen kockázatosnak tűnnek. Lengyel- és Cseho.
Finanszírozási feltételei lényegesen jobbak, mint a miénk, Szlovákiáé is (83 bp.).
Franciaország (69 bp.) és Németország (24 bp.) a legkevésbé kockázatos országok
listájának élén állnak.
A magyar növekedési és munkanélküliségi adatok javulása azért megbecsülendő,
mert az Eurózóna államai egyelőre gyengébben teljesítenek ezen a 2 területen,
mint Magyarország.
A megélhetési költségek emelkedését az infláció jelentős lassulása fékezi 2013.
június-augusztusa között az Eurózónában 1,5% volt az infláció, nálunk pedig
1,8%-os, ami több évtizedes rekord…
Az Eurostat adatai azt jelzik, hogy 2011-2013 gyenge gazdasági növekedési adatai
miatt a magyar gazdaság még nem tudta elérni a válság előtti, 2007. évi szintet
ami nyilvánvalóan gazdasági és társadalmi feszültségeket is okoz.
A munkavállalók biztonságát és rugalmasságát együtt és nem egymás rovására
biztosítani kívánó, nyugat-európai flexsecurity koncepció sikeres megvalósítása
révén viszont néhány állam: Svédország, Ausztria, Hollandia és Németország
sikeresen jutott túl a náluk kevésbé mély válságon, s hazai össztermékük ma már
meghaladja a 2007 előtti szintet.
Magyarországnak jelenleg még tartalékai vannak az EU forrásainak hatékony
felhasználása, a munkaügyi és gazdaságpolitika sikerreceptjeinek alkalmazása
terén.
Egyre többen – köztük az EU belső ügyeinek alakításában is részt venni
szándékozó civil szervezetek – tűzik ki célul az EU szociális dimenziójának
erősítését, amelynek fő sarokköve a sikeres foglalkoztatás politika, a minél
több adózó munkahely megteremtése lehet.
A megszorító, válságkezelő időszakról 2013-2014-ben Magyarország is lassan
áttérhet a gazdasági növekedést dinamizáló pálya szakaszra, amiben a KKV
szektornak és a mezőgazdaságnak is jelentős szerepe van, illetve lehet.
Dr. Fazekas Sándor agrárminiszter országgyűlési meghallgatása során 30 ezer
mezőgazdasági munkahely teremtésről tett említést 2013-ban, ami egy erősen
visszaeső év után, mint amilyen 2012. év volt reálisnak tűnik. Az idei nyár jobb
foglalkoztatási adataiban szerepet játszik a tavalyinál jobb, erősebb
idegenforgalmi szezon is, a szerencsésen kivédett árvízi helyzet ellenére is.
A magyar foglalkoztatási helyzet tovább javítható az EU által elfogadott roma
keretprogram foglalkoztatási vonatkozásainak erőteljesebb hangsúlyozásával és a
korábbi, magyarországi jó gyakorlatok erőteljesebb elterjesztésével.
Kiemelt feladat lehet a 2014-2020-as EU költségvetési-tervezési időszak
súlyponti irányaiba fekvő uniós projektek magyarországi leágazásainak sikeres
megtervezése és végrehajtása. Korlátozott eredmények, de mégis eredmények
várhatóak az EU-nak attól a programjától, amelyet az ifjúsági, 25 éven aluliak
munkanélküliségének csökkentésére tervez 6-8 milliárd Euro ráfordítással a
2014-2020-as időszakban.
A 2013. novemberi EU Foglalkoztatási Fórumon képet kaphatunk arról milyen
irányokban keresi az EU a kiutat a jelenleg még mindig szorító foglalkoztatási
helyzetből.
