Reflektorfényben

Follow us

Don't be shy, get in touch. We love meeting interesting people and making new friends.

Gazdaság

Hol dolgoznának a magyarok?

MEGKÉRDEZTÉK A MUNKAADÓKAT

EY: Túlságosan bíznak dolgozóikban a magyar kkv-k

A hazai kis és Közepes vállalkozások (kkv-k) vezetőinek több mint 75 százaléka úgy véli, hogy a munkatársakba vetett bizalom elegendő lehet a visszaélések megelőzésére, ugyanakkor az EY Magyarország tapasztalatai szerint a cégek átlagosan éves bevételük 5-7 százalékát visszaélések miatt vesztik el – derült ki a nemzetközi tanácsadó és könyvvizsgáló cég és a Gazdaság-, és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) közös kutatásából.

Az összegzés szerint a kkv-vezetők mindössze 8 százaléka szerint okoz gondot vállalatának működésében a korrupció vagy a kenőpénz jelenléte és még ennél is kevesebben, 3,7 százalékuk tart attól, hogy munkatársaik belső információkat szivárogtatnának ki. A megkérdezettek mindössze 9,5 százaléka válaszolta, hogy az utóbbi öt évben érte valamilyen kár a vállalatát csalás vagy visszaélés miatt.

Az EY tapasztalatai szerint belső visszaélések átlagban másfél évvel az elkövetés után kerülnek napvilágra, ennyi idő alatt azonban akár végzetes kárt is okozhatnak egy kkv számára. Ezért fontos, hogy a cégnek legyen kidolgozott folyamata a visszaélések bejelentésére, kezelésére, olyan rendszer, amelyben a kollégák felismerik és jelentik a visszaéléseket.

A könyvvizsgáló és tanácsadó cég rámutatott: gyakori hiba, hogy a kkv-k nem fordítanak kellő figyelmet a szállítók, ügyfelek, munkavállalók alaposabb megismerésére és figyelemmel követésére. Szintén kritikus lehet a leendő ügyfelekkel és a meglevő üzleti partnerekkel kialakított kapcsolatok kockázatának ellenőrzése. Hasonló hiányosságokat tapasztalnak az EY szakértői a cégvagyon elemeinek és azok valós értékének felismerésében, így például a kritikus digitális vagyontárgyak megfelelő értékelése és védelme kifejezetten gyerekcipőben jár – olvasható a közleményben.

GKI: Szakmunkásokból van a legnagyobb hiány

A cégek 81 százalékának leginkább szakmunkásra lenne szüksége, csaknem minden harmadik keres segéd-, illetve betanított munkást is, egyötödüknél pedig diplomás végzettségű munkavállaló hiányzik – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. novemberi reprezentatív, 1000 munkáltatóra kiterjedő felmérésből.

A cégek tizede keres megfelelő képzettségű vezetőt, az adminisztratív területeken azonban nincs munkaerőhiány. A felmérés szerint a 250 munkavállalónál többet foglalkoztató munkaadók 96 százaléka panaszkodik szakmunkáshiányra, 53 százalék keres betanított, illetve segédmunkást. Az utóbbiak hiánya főként az élelmiszeripart és a vegyipart érinti, de a gép – és feldolgozóiparban sem elhanyagolható. Az építőiparban és a fémiparban tevékenykedő cégek 94, illetve 93 százalékát, a gép- és élelmiszeriparban dolgozó cégeknek pedig 90, illetve 89 százalékát érinti a szakmunkáshiány.

A szakmunkásképzési-rendszer nem képes enyhíteni a kialakult munkaerőhiányt, egyrészt mert sokan már a végzettség megszerzése után külföldön próbálnak elhelyezkedni, másrészt elégedetlenek a kínált bérekkel, amelyek sok esetben nem haladják meg jelentősen a minimálbért – vélekedtek a munkaadók.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a fizikai munkakörben foglalkoztatottak átlagbére 2016 októberében nettó 126 ezer forint volt, a kereskedelemben, az építőiparban, illetve az iparban dolgozók nettó keresete 110 ezer, 105 ezer és 141 ezer forint volt. A GKI szerint az alacsony keresetekre megoldás lehet a garantált bérminimum emelése, ami vonzóbbá teheti ezt a pályát a leendő munkavállalók számára. Ehhez tartós és érezhető bérfelzárkózásra van szükség, amely azonban önmagában rontaná az ország versenyképességét, így olyan további intézkedéseket is végre kell hajtani, mint például az állami kiadások csökkentése, a piaci verseny növelése, a humán tőke fejlesztése, valamint a tőkebeáramlás ösztönzése.

MILYEN MUNKAHELYRE VÁGYNAK A MAGYAROK?

MEGFOSZ: A fiatalok 80 százaléka lakóhelye közelében vállalna munkát

A pályaválasztás előtt álló fiatalok 80 százaléka abban a térségben szeretne dolgozni, ahol él, ha lenne megfelelő munkalehetősége – derült ki a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének (MEGFOSZ) felméréséből. A 800, 15-19 év közötti diák megkérdezésével készült felmérésből kiderült, a válaszadók több mint felének még nincs elképzelése arról, milyen szakmát választana, az informatikai, pénzügyi, gazdasági szféra mellett, 70 százalékuk jelölte meg a mezőgazdaságot, mint versenyképes iparágat.

A fiatal generáció számára ugyanakkor elvárás a leendő munkájával szemben a rugalmas munkaidő, a változatos munkakör, a folyamatos fejlődési lehetőség és a legújabb technológiák megismerése és használata – írták. A felmérés arra is kitért, hogy mire vágynának az oktatási rendszerben a diákok: 95 százalékuk azt jelölte meg, hogy gyakorlati tapasztalatot is szeretne szerezni középiskolás évei alatt.

A MEGFOSZ közölte azt is, hogy a felmérés a Legyél te is mezőgépész program részeként idén ősszel készült. A szervezet kidolgozott egy tizenegy pontból álló képzési- és karrierprogramot, amelynek az egyik fő eleme, hogy a diákok a duális képzés keretében ne csak elméleti tudást szerezzenek, hanem akár 1-2 évnyi gyakorlati időt is eltöltsenek.

Workania: A fiataloknak a fizetés, az idősebbeknek a biztonság a fontosabb

A 40 körüli munkavállalók keresik a legtöbbet, a legkevesebb fizetésre pedig az 55 év felettiek és a pályakezdők számíthatnak Magyarországon. A fiataloknak a fizetés, az idősebbeknek a biztonság a fontosabb – derül ki a Workania állásportál által működtetett Fizetesek.hu online bérfelmérés legújabb kutatásából.

A legtöbbet a 35-44 éves munkavállalók keresik, bruttó átlagfizetésük 345 ezer forint. A képzeletbeli dobogó második fokán a 25-34 évesek vannak havi 315 ezer forintos bérrel, míg a 45-54 évesek átlagosan 300 ezer forintot vihetnek haza. Tőlük messze lemaradva követi őket a munkaerőpiac két legveszélyeztetettebb korcsoportja, az 55 év feletti munkavállalók, illetve a 25 év alattiak. Az előbbi csoport várható fizetése bruttó 250 ezer forint, az utóbbié pedig 210 ezer.

A pályakezdők a tapasztalatlanságuk miatt, az idősebb dolgozók pedig a korukat érintő megkülönböztetés miatt kerülnek hátrányos helyzetbe. Vannak azonban olyan területek, ahol mindkét korcsoport előnyöket élvezhet. A pályakezdőket örömmel vadásszák le például az informatikai, mérnöki cégek nem csak állásbörzéken, hanem különböző gyakornoki programokon keresztül is. A szakmunkások körében pedig akkora a hiány, hogy az iskolából kikerült fiatalokra és a tapasztalt szakemberekre is hamar lecsapnak a munkaerő-közvetítő cégek. Nem csak a diplomásoknak és szakmunkásoknak vannak lehetőségeik, nagy a munkaerőhiány a kiskereskedelemben is.

A kutatásból az is kiderül, hogy a két generáció nem ugyanazt tartja fontosnak, a fiataloknak jobban számít a fizetés nagysága, az idősebbeknek pedig a biztonságérzet. Ezt támasztja alá az is, hogy a 18-24 éves korosztály az egyedüli, ahol az álláskeresők többet kérnek, mint amennyit ténylegesen kaphatnának.

A Workania.hu adatbázisába feltöltött önéletrajzokban megadott fizetési elvárások elemzéséből kiderült, hogy minden korcsoport harmadával kevesebbet kér, mint a reális keresetek átlaga. Ez alól egyedül a legfiatalabb generáció képez kivételt, amely átlagosan 250 ezer forintot szeretne keresni, közel 20 százalékkal többet, mint a korcsoport átlagfizetése.

KSH: Kevesebb sztrájk volt

Egyre kevesebben és kevesebbet sztrájkolnak Magyarországon, a legtöbb munkabeszüntetés 2006-ban és 2007-ben volt, a tendencia mögött – a vállalatoknál az érdekképviseleti jelenlét csökkenése mellett – a szakszervezetek szerint a sztrájktörvény számukra hátrányos megváltoztatása áll, de az is hozzájárul, hogy gyakran már a sztrájkbizottság megalakítása is eredményre vezet. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványának összesítése szerint a legtöbb, 16 munkabeszüntetés 2006-ban volt 24 ezer résztvevővel, egy évvel később 13 alkalommal összesen több mint 64 ezren sztrájkoltak, azonban 2011-2015 között évente legfeljebb 1-3 sztrájk volt néhány ezres részvétellel.

A 2014. évi felmérésekben mindössze 12,5 ezren mondták azt, hogy volt munkahelyükön sztrájk, beleértve az intézményi statisztika által nem megfigyelt figyelmeztető sztrájkokat is. Ebből csaknem 8 ezren az oktatásban, egészségügyben dolgoztak, ahol a sztrájkok, de különösen a figyelmeztető sztrájkok – az erős szakszervezeti jelenléttől nem függetlenül – jóval gyakoribbak, mint a nemzetgazdaság más területein.

Az elmúlt években csökkent a szakszervezetek munkahelyi jelenléte, ezzel együtt a szakszervezeti tagok aránya is a munkahelyeken. Míg az első, 2001. évi felvétel idején a válaszadók 19,7 százaléka vallotta magát szakszervezeti tagnak, addig 2015-ben már csak 9 százalékuk. A tiszta állami tulajdonú gazdálkodó szervezeteknél és intézményeknél a szakszervezeti jelenlét 54,3 százalékos volt, míg a két és félszer annyi embernek munkát adó magánszektorban 13 százalék. Az előbbieknél a dolgozók 19,5, az utóbbiaknál 4,7 százaléka volt szakszervezeti tag.

Buday Pálné, a mintegy 15 ezer kiskereskedelmi munkavállalót képviselő Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) alelnöke azt mondta, a kereskedelmi ágazatban nem jellemző a sztrájk. Idén az OBI-nál, még 2007-ben pedig az Auchannál alakítottak sztrájkbizottságot, amely elegendő volt a béremelési követelések érvényesítésére. Az OBI-nál megegyezéssel zárultak a tárgyalások, a cég vezetése kétszámjegyű béremelési javaslatot tett, amelyet a szakszervezet és a sztrájkbizottság képviselői elfogadtak.

László Zoltán, a mintegy 40 ezer taggal rendelkező, 800 ezer embert képviselő Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke azt mondta az MTI-nek, hogy a szakszervezet az elmúlt egy évben 11 sztrájkbizottság alakításában és sztrájk szervezésében vett részt. Egy kivételével mindegyik a kollektív szerződéses bértárgyalásokhoz kapcsolódott, és mind eredményesen zárult. A munkáltató által eredetileg ajánlott 2-3 százalékos bérfejlesztés sokszorosát, 10-14 százalék feletti béremelkedést sikerült elérniük – számolt be. Úgy vélte, elindult egy folyamat, mivel a 800-1000 alkalmazottat foglalkoztató, kisebb vállalkozásoknál is el tudtak érni 8-12 százalék közötti bérfejlesztést az utóbbi időszakban. Az alelnök szerint az elmúlt 25 év nem a sztrájkok időszaka volt, a munkáltatók elszoktak tőle. Főleg a külföldi tulajdonosok többre értékelik a nyugalmat az anyagiaknál – tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a rossz munkahelyi környezetnek ugyanúgy hatása van a gazdaságra, alacsonyan tartja a termelékenységet, mint az alacsony bérek, ezért fontos a vezetői hozzáálláson is változtatni.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) által idén kiadott, a sztrájkjogról szóló könyv szerint a mostani szabályozás hiányos, nem felel meg a nemzetközi normáknak. A sztrájkjogi előírások túlzottan általánosak, így széles körű bírói mérlegelést tesznek lehetővé, bizonytalan helyzetet eredményezve mindenki számára – írták. A sztrájk gyakorlásának szigorítása, különösen az elégséges szolgáltatás elmaradásának jogellenességgel való fenyegetése és a visszaélésszerű sztrájk fogalmának meghonosítása azt érte el, hogy mind kevesebben veszik igénybe a munkabeszüntetés lehetőségét. Ez felveti a sztrájkot pótló, egyébként kerülendő alternatív tiltakozási megoldások – például a minden szabály pontos betartása nyomán kialakuló lassító sztrájk – elterjedésének veszélyét a szövetség szerint.

DÍJAK, ELISMERÉSEK

Átadták Az év felelős foglalkoztatója elismeréseket

2016-ban első alkalommal adták át Az év felelős foglalkoztatója elismeréseket mikro- és kisvállalkozások, közép- és nagyvállalkozások, illetve a közszféra szervezetei számára – közölte az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Nonprofit Kft. (OFA). A tájékoztatás szerint a pályázat célja a felelős foglalkoztatói szemlélet népszerűsítése, a jó gyakorlatok bemutatása és elismerése.

Az elismerést a mikro- és kisvállalkozások kategóriában a ForArea Gazdaságfejlesztő Kft., közép- és nagyvállalkozások kategóriában az E.ON Hungária Zrt., a közszféra szervezetei közül pedig a Heves Megyei Kormányhivatal nyerte el pályázatával. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szakképzési különdíjat ajánlott fel, amelynek a nyertese a Nestlé Hungária Kft. lett. A szakmai konferenciát a pályázókon felül is nagy érdeklődés kísérte.

A díjat átadó Odrobina László szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte: a családok és az emberek jólétének emelkedéséhez vezető munkában kiemelt szerepe van azoknak a szervezeteknek, amelyek felelősen gazdálkodnak a rájuk bízott erőforrásokkal, valamint távlatokban és fejlődésben gondolkodnak.

Pákozdi Szabolcs, az OFA Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója beszédében kitért arra, hogy a munkaerő megtartásához szükségesek azok az intézkedések, melyek elősegítik a dolgozók elkötelezettségét, a dolgozói lojalitást. A vállalkozásoknak ki kell alakítaniuk azt a szemléletmódot önkéntes tevékenységekkel, ami túlmutat a jogszabályi előírások területén.

Bihall Tamás, a MKIK alelnöke a pályázatok értékelésekor elmondta, hogy a felelősen gondolkodó vállalatoknál a képzés és a szakképzés is kiemelt fókuszban van, ezzel hozzájárul az egyén tudásának növeléséhez és ahhoz, hogy a vállalatnál karrierút álljon előtte.

TÁMOGATÁSOK

A rugalmas foglalkoztatás bővítéséhez pályázhatnak támogatásra kis- és középvállalkozások

A rugalmas foglalkoztatási formák bevezetését segítő támogatásra pályázhatnak egy év elején indult programban résztvevő kis- és középvállalkozások – közölte a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány vezetője Szegeden. Balázs Tibor a program első szakaszának eredményeit bemutató konferencia szünetében elmondta, a konvergencia régióban összesen mintegy nyolcszáz, ezen belül Csongrád megyében 34, elsősorban termelő tevékenységet végző vállalkozást világítottak át tanácsadók.

Az ügyvezető igazgató kifejtette, a rugalmas foglalkoztatás eredményes bevezetése egyaránt erőfeszítést igényel a vállalkozás vezetőitől és a munkavállalóktól. Ezért alaposan meg kellett vizsgálni az érintett cégek tevékenységét, interjúkon, kérdőívek segítségével kérték ki a vezetők, valamint a dolgozók véleményét, és határozták meg azokat a munkaköröket, ahol lehetőség nyílhat a változásra.

A cégekkel közösen fejlesztési tervek készültek, ezek megvalósításához decembertől a vállalkozások 3 és 15 millió forint közötti támogatásra pályázhatnak, oktatásra, informatikai beruházásokra, bértámogatásra – ismertette a szakember. Hozzátette: az egyszerűsített pályázatok során elnyerhető összeg a költségek teljes egészét fedezi, összesen 5 milliárd forint forrás áll rendelkezésre.

2017-ben a támogatást elnyerő cégeknél belső képzések indulnak, műhelymunkákat szerveznek, és minden vállalkozásnál belsős, az alkalmazottakat ismerő munkahelyi mentor dolgozik majd – közölte Balázs Tibor. A szakember kitért arra is, a rugalmas foglalkoztatás elterjedése nem csupán a munkaszervezést, a piaci alkalmazkodóképességet, a versenyképesség növelését segíti elő, hanem lehetőséget ad olyan hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci helyzetének javítására, mint a kisgyermekesek, az idősebb vagy megváltozott munkaképességű emberek.

Újabb munkahelyteremtő beruházások Zalaegerszegen

Két iparterület értékesítésével két újabb munkahelyteremtő beruházás létesül Zalaegerszegen, a város közgyűlése a közoktatási intézmények átadásáról is határozott – közölte a zalai megyeszékhely polgármestere, Balaicz Zoltán. A déli iparterületen 280 millió forintos beruházással egy 10 új munkahelyet teremtő magyar gépipari vállalkozásnak értékesítenek területet 1600 négyzetméteres iparcsarnok építésére. Az északi ipari parkban pedig 4,5 hektárt vásárol egy osztrák élelmiszeripari cég, amely hatvan embernek kínál majd munkát a 300 millió forintból megvalósuló telepén.

NGM: többen élhetnek a munkaerő-mobilitási támogatással

Módosul a lakhatási támogatás feltételrendszere, így többen élhetnek a munkaerő-mobilitási támogatással – Közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A rendelkezés értelmében a munkavállaló állandó lakóhelye és a munkavégzés helye közötti minimális távolság 100-ról 60 kilométerre csökken, valamint hatályát veszti a korábbi legalább 5 óra oda-vissza utazási időre vonatkozó támogatási feltétel is – közölték. A 2012. október 1-jén bevezetett lakhatási támogatással eddig 6500 munkavállaló foglalkoztatását segítették elő, a támogatásra mostanáig 3,6 milliárd forintot fordított a tárca. A szükséges források jelenleg is rendelkezésre állnak – írták.

A lakhatási támogatás 100 ezer forintig érvényesíthető lakásbérlésnél, amelybe az albérleti díj mellett a közüzemi díjak is beletartoznak. A legtöbb kérelmet Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya megyékben nyújtották be. A munkavégzés helye a fővárosra, valamint Pest és Győr-Moson-Sopron megyére koncentrálódik.

A tárca tájékoztatása szerint Magyarországon a lakosság mobilitása mind országon belüli, mind nemzetközi viszonylatban alacsony, ennek javítása érdekében 2017. január elsejétől egyebek mellett kilométerenként 9 forintról legfeljebb kilométerenként 15 forintra nőtt a saját gépkocsival történő munkába járás költségtérítése, bevezették a munkáltató által nyújtható adómentes mobilitási célú lakhatási támogatást, amelyet társasági adóalap-csökkentő tételként el lehet számolni. Pontosították a munkásszállás fogalmát, ennek költségei szintén levonhatóak az adóalapból – áll az NGM közleményében.

Forrás: MTI

error0

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük