2.2. Cementek
Mivel a szünetet követően Riesz Lajos úr részletesen fog foglalkozni a cementipari termékfejlesztési tendenciákkal, én csak egy részterületről szeretnék említést tenni, ami a cementek végső tulajdonságait befolyásolja. A cementgyártók legfontosabb igénye, hogy minél több, jobb és kisebb előállítási költségű cementet tudjanak termelni. Ez az alapvető igény segítette elő az un. őrlést segítő, javító anyagok kifejlesztését. A cementgyártás során előállított klinkert – a különféle cement-kiegészítő anyagokkal együtt – megőrlik annak érdekében, hogy előállítsák a különféle cementeket. Ez az őrlési folyamat komoly erőfeszítést és energiát igényel. Ezt a folyamatot lehet az említett őrlést segítő, javító anyagokkal gazdaságosabbá tenni.
2.3. Kiegészítő anyagok
Az un. kiegészítő anyagok egyre fontosabb szerepet töltenek be ma már a betontechnológiában. Nézzük meg, mit is nevezünk kiegészítő anyagnak a szakma mai terminológiája szerint. A beton-kiegészítő anyagokat két nagy csoportra oszthatjuk. Az első csoportba tartoznak az olyan közel inert (kémiai reakcióba nem lépő) töltőanyagok, mint például a mészkőliszt vagy a pigmentek. A másik – nagyobb – csoportba tartoznak a puccolános anyagok, mint például a trasz, illetve a latens hidraulikus anyagok, mint például a hidraulikus kohósalak, a savanyú- ill. bázikus pernye és a savanyú szilikapor. E második csoportba tartozó beton-kiegészítő anyagok – többé-kevésbé – részt vesznek a kötésben is, ezért szerepük nagyon fontos.
A beton-kiegészítő anyagok közül a szilikapor volt az, amely lehetővé tette a betonok szilárdságának jelentős növelését és ezzel azok tartósságának fokozását. Mi is az a szilikapor és hogyan gyártják azt? A szilikaporok – amelyeket a betontechnológia főként szuszpenzió formájában alkalmaz – szilícium fémek és ötvözeteik gyártása során keletkezik, mint ipari melléktermék. A kvarcot szénnel elektromos kemencében megolvasztják, majd ezt a kvarc-szén-keveréket esetenként fa, faszén hozzáadásával lazítják. Az ötvözetek előállításához vasat, vagy vastartalmú ércet adnak hozzá és 2.500-2.800 °C-on megolvasztják. Előgyűjtőn, pneumatikus szállítóberendezésen, majd szűrőberendezésen áthaladva fogják fel az eltávozó füstgázokból a szilikaport, amely két nagyságrenddel finomabb por, mint a cement. Ahhoz, hogy betonüzemekben adagolni lehessen, szuszpenziót készítenek belőle.
2.4. Adalékszerek
A cementkőben létrejövő kapillárisok minőségét és mennyiségét – a megfelelő bedolgozási követelmények, tömörítés mellett – elsősorban betonadalékszerek adagolásával tudjuk hatásosan befolyásolni. A betonadalékszerek – amelyeket ma már Magyarországon is korszerű, európai, magyar nyelvű szabvány szabályoz – olyan anyagok, amelyeket a betonhoz folyékony vagy por alakban adnak hozzá. Ezek kémiai, fizikai hatásuk révén befolyásolják a friss- és a megszilárdult beton tulajdonságait.
A kapillárisok mennyiségére legnagyobb hatással a képlékenyítő-, a folyósító- és a légbuborékképző adalékszerek vannak. A képlékenyítőkkel és a folyósítókkal lehet csökkenteni a vízigényt, és javítani a beton bedolgozhatóságát. Ma már mindenféle célra szolgáló, kiváló képlékenyítő- és folyósítószerek állnak rendelkezése, figyelembevéve a használat igényeit is.
Hazánkban ugyanakkor még mindig dinamikusan növekszik a fagyásgátló adalékszerek használata is, amelyek sajátosan magyar, illetve kelet-közép európai szernek számítanak, mivel ilyen adalékszer fajtát az említett európai szabvány nem ismer. E helyen is szükséges néhány tévhit eloszlatása, amely ezeket az anyagokat még ma is körülveszi:
– A fagyásgátló adalékszert nem lehet benzin-kutaknál „fagyálló” néven megvásárolni.
– A fagy- és olvasztósóálló betonokat nem fagyásgátló adalékszerrel kell készíteni.
– A fagyásgátló adalékszerek alapvetően nem kötés-, illetve szilárdulásgyorsító adalékszerek, (hacsak nincs ilyen mellékhatásuk) szerepük pusztán a C3A (tri-kalcium-aluminát) szemcsék kötésblokkolásának feloldása.
– + 5 °C –os betonhőmérséklet alatt a cement hidratációja fagyásgátló adalékszerrel is lelassul, majd a hőmérséklet további csökkenésével leáll.
Visszatérve a képlékenyítő- és folyósító adalékszerekre meg kell állapítsuk, hogy ezek az anyagok napjainkban forradalmasítják a betontechnológiát az egész világon!
A képlékenyítő- és folyósító adalékszereket leginkább azért használjuk, hogy javítsuk a beton konzisztenciáját, illetve csökkentsük annak víz/cement tényezőjét. A gyakorlatban e két hatást együtt szeretnénk elérni. Ezáltal tudjuk biztosítani például az előregyártó üzemekben a gyors kizsaluzhatóság és a nagy kezdőszilárdság igényét, míg a transzportbeton üzemek számára a beton hosszú ideig történő eltarthatóságát.
