Reflektorfényben

RÁVILÁGÍTUNK A LÉNYEGRE

Tech

Innováció a betoniparban

1. Bevezető

Ahhoz, hogy a világ betoniparában ma végbemenő fejlődési folyamatokat jobban megértsük és megismerjük, célszerű megvizsgálnunk a betonipar számára készülő alapanyagokat, a betonipar által előállított termékeket és e termékek létrehozásához szükséges technológiákat. Mindezek összessége szükséges ugyanis ahhoz, hogy olyan kiemelkedő termékeket tudjunk létrehozni, mint amely például napjainkban épül az M7 autópályán Kőröshegynél (ebben az esetben a termék egy viadukt)

2. Alapanyagok

A beton előállításához – mint tudjuk – szükség van elsősorban adalékanyagokra. Ez teszi ki a betonok térfogatának legnagyobb részét, mintegy 70 %-át. Azután természetesen nagyon fontos a beton kötőanyaga a cement is (10 %), amely a vízzel (16 %) reakcióba lépve biztosítja a beton kőszerű építőanyaggá válását. Ma a korszerű betontechnológia megkülönbözteti még az un. kiegészítő anyagokat (2,5 %) és az adalékszereket (0,5 %) is. Végül azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a betonban mindig marad olyan hézagtérfogat, amelyet levegő (1 %) tölt ki.

2.1. Adalékanyagok

A beton előállításához legnagyobb mennyiségben szükséges adalékanyagokat (homokos kavics, zúzottkő stb.) ma komoly méretű gépi berendezésekkel dolgozzák fel, miután azokat a bányákban felszínre hozták. E berendezések teszik lehetővé a betontervezéshez nélkülözhetetlen osztályozott adalékanyagok, un. frakciók előállítását. Bár ezen anyagok alapvető tulajdonságait a természettől adódóan az egyes kőzetfajták határozzák meg, mégis nagyon fontos ezek szerepe. A feldolgozás során még ha az anyagtulajdonságokat nem is tudjuk megváltoztatni, azok szemcseméretét, alakját, tisztaságát és összetételét igen. Nézzük meg eleget foglalkozunk-e a beton adalékanyagaival, ezen belül a finom frakcióval, a homokkal (0/2).
Németországban 1988-ban kezdték el azt a fejlesztőmunkát, amelynek eredményeként 1991-ben megvalósult Frankfurt am Mainban, a Mainzi országút 16-28. szám alatt egy olyan irodaház tartószerkezete, ahol elsőként alkalmaztak nagyszilárdságú transzportbetont Németországban.
E munka során nagyon alaposan foglalkoztak – többek között – a megfelelő finom frakció kiválasztásával és kétféle homokot is megvizsgáltak (0/2-es rajnait és majnait) annak érdekében, hogy megtalálják az ehhez a munkához legalkalmasabb terméket. Választásuk végül a majnai homokra esett, amelyből 610 kg anyag volt a végleges receptben köbméterenként, amely mintegy 25 tömeg%-ot tett ki a teljes anyag-mennyiségből. Ez a recept egyébként a 450 kg CEM I 42,5 R típusú cement mellett 70 kg szilikapor szuszpenziót, 150 liter vizet, 1140 kg felső-rajnai kavicsot, 12 liter folyósító- és 1,6 liter késleltető adalékszert is tartalmazott, amelyet végül folyós konzisztenciával dolgoztak be.

folyt. köv.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.