Nagy érdeklődés mellett tartották meg csütörtökön a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara arab tagozatának tisztújító közgyűlését, amelynek apropóján egy mini arab-konferenciát is rendeztek. Az arab piac ugyan nem egységes, ám abban egyforma, hogy nem könnyű meghódítani, nagy versenyben.
Az elmúlt időszakban megélénkültek az arab kapcsolataink – hangzott el több előadó szájából is az MKIK rendezvényén. Erről beszélt – bár eltérő hangsúlyokkal és megközelítésben – Miklóssy Ferenc, az MKIK alelnöke, a tagozat elnöke, Hidvéghi Balázs, a nemzetgazdasági tárca külkapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Hóvári János a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, valamint Nagy Antal, az Egyiptomban már gyártóbázissal is megjelent Dispomedicor Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Miklóssy a többi között arra emlékeztetett, hogy a hetvenes-nyolcvanas években több ezer magyar dolgozott az arab országokban, ahol a helyi bazárokban minden fehér emberhez először magyarul szóltak, s olyan üzletnevekkel lehetett találkozni, mint Budapest, Kék Duna, Kisrabló vagy éppen Nagyrabló. Ma ez már csak a múlt, de a magyarokat még mindig kedvelik és elismerik az arab világban, van tehát mire építeni.
A politikai akarat megvan a keleti nyitásra, amelynek fontos eleme az arab országok szerepének a felértékelődése a magyar politikában és gazdaságpolitikában – hangoztatta Hidvéghi Balázs. A helyettes államtitkár hozzáfűzte: mindez csak akkor hozhat eredményeket, ha a gazdaság szereplői is elvégzik a maguk dolgát, s megtöltik tartalommal a kereteket. Már eredményei is vannak az arab fókusznak – tavaly 87 százalékkal haladta meg a forgalom egy évvel korábbi szintet. Jelenleg közel évi 3 milliárd dolláros forgalmat bonyolít Magyarországgal ez a térség, ennek zömét a magyar export adja, azaz, jelentős a magyar többlet a kereskedelemben. Ráadásul sok magyar áru közvetítőkön keresztül, azaz nem közvetlenül Magyarországról származó importként érkezik az arab országokba. Miközben az export további bővítése elsősorban a vállalatoktól függ, a sok arab országban meglévő, befektetési lehetőségeket kereső jelentős tőke idecsábításában elsősorban az államnak kell szerepet vállalnia. A helyettes államtitkár szerint számos területen igyekeznek megfelelő projekteket felmutatni a potenciális befektetőknek, beleértve az ingatlanágazatot, az idegenforgalmat, a gyógy-idegenforgalmat Nem hivatalos adatok szerint egyébként eddig mintegy 650 millió eurónyi arab tőke telepedett meg Magyarországon.
Hóvári János szerint az arab világ azért is nagyon fontos a (gazdaság)diplomácia számára, mert ezek az országok még beleférnek a magyar kis- és középvállalkozások rádiuszába. Ide még el tudnak utazni piacot felmérni és tárgyalni, hiszen viszonylag közeli országokról van szó.
A piacbővítéshez, piacszerzéshez azonban nagyon nagy szükség van az állam rásegítő támogatására, hiszen a piacszerzéshez több tízmillió forintos befektetésre van szükség – hangsúlyozta Miklóssy. Ide sorolta a finanszírozásban az exporthitelezést, (s üdvözölte, hogy az Eximbank visszakerült a gazdasági tárca fennhatósága alá), valamint a garanciákat, a különféle pályázati kiírásokat, valamint a kötött segélyhitelezés jóval szélesebb körű használatát. Ezek a ráfordítások nem támogatások, hanem befektetések – hangoztatta a kamarai alelnök.
