Mi történjen az ajándékba kapott, működésképtelen termékekkel
Fogyasztóként egyre gyakrabban szembesülünk azzal a problémával, hogy a megvásárolt termék rövid időn belül meghibásodik annak ellenére, hogy azt rendeltetésének megfelelően, a használati és kezelési útmutatóban előírtaknak megfelelően használjuk.
1. Szavatosság
A szavatosság – amit a Polgári Törvénykönyv kellékszavatosságként definiál – megmutatja, hogy milyen fogyasztói jogok és milyen sorrendben érvényesíthetők a kereskedő hibás teljesítése következtében.
Abban az esetben, ha a termék a vásárlást követő hat hónapon belül elromlik, ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a rejtett hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. Hibás teljesítés esetén a fogyasztó első körben a kijavítás vagy a kicserélés igénylése közül választhat. E lehetősége csak abban az esetben korlátozható a kijavításra, ha a kicserélés lehetetlen, vagy aránytalan többletköltséggel járna. Második helyet foglalja el a szavatossági jogok sorrendjében az árleszállítás, illetve a vételár visszakövetelése. Fontos tudni, hogy a szerződéstől való elállásra jelentéktelen hiba esetén nem kerülhet sor, és jelentős hiba esetén is csak akkor, ha kicserélésre vagy kijavításra nincs lehetőség, vagy azokat a kereskedő nem vállalta. A fenti szavatossági jogokat törvény biztosítja, így nem köthetőek ki kizárólag az egyes ünnepi akciókban vagy leárazásokban részt nem vevő termékekre. A fogyasztói jogérvényesítésnek feltétele ugyanakkor a vásárláskor kapott bizonylat bemutatása.
A szavatossági igények érvényesítésére a Ptk. a teljesítés időpontjától számított kétéves határidőt határoz meg. Ennél rövidebb elévülési idő nem köthető ki fogyasztói szerződésekben, kivétel használt termékek esetén, ahol a felek rövidebb határidőben is megállapodhatnak, de ennek tartama sem lehet kevesebb egy évnél. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az igényérvényesítésre nyitva álló határidő hatodik hónapjáig a fogyasztó van kedvezőbb helyzetben a bizonyítás tekintetében. Eddig az időpontig ugyanis a kereskedő köteles bizonyítani, hogy a termék vásárláskor nem volt hibás, annak elromlását a rendeltetésellenes használat okozta.
2. Jótállás
A jótállás alapján a kereskedő a fogyasztói szerződés hibátlan teljesítésére köteles. A jótállás a szavatosságnál szigorúbb kötelezettségvállalás, amennyiben annak teljes időtartama alatt a kötelezetten van a bizonyítási teher. A fogyasztói jogok jótállás esetén megegyeznek a szavatossági jogokkal. Két fajtáját különböztetjük meg: a forgalmazó által önként vállalt szerződésen alapuló, ún. szerződéses jótállást, valamint a jogszabályon alapuló, ún. kötelező jótállást. Kötelező jótállás a fogyasztók által megvásárolt új, jogszabályban felsorolt tartós fogyasztási cikkekre terjed ki.
A fogyasztói igényérvényesítés legrövidebb tartama 1 év. Fontos különbség a jótállás és a szavatosság között, hogy ha a vásárlástól számított három munkanapon belül érvényesítjük a meghibásodott termék cseréje iránti igényünket, a kereskedő köteles azt kicserélni, amennyiben a hiba a rendeltetésszerű használatot akadályozza. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a kicserélést a kereskedő többletfeltételekhez nem kötheti, így például nem kötelezheti a vásárlót a termék sértetlen csomagolásban való visszavitelére.
Amennyiben a meghibásodás a vásárlástól számított 3 munkanapon túl merül fel, a vásárló elsősorban a kereskedő felé érvényesítheti jótállási igényét, de választása szerint fordulhat közvetlenül a jótállási jegyen megjelölt szervizhez is, amennyiben kijavítást kér. A jótállási kötelezettség teljesítésével kapcsolatosan felmerült költségek a kereskedőt terhelik.
Kötelező jótállás esetén az eladó köteles a fogyasztó külön kérése nélkül kiállítani és átadni az ún. jótállási jegyet. A jótállási igény a jótállási jegy bemutatásával érvényesíthető. Fontos tudni, hogy a kereskedő nem mentesül a jótállási kötelezettség alól akkor sem, ha a jótállási jegyet hibásan állítja ki, vagy nem adja át a vásárlónak.
