HALADNI KELL A KORRAL
– A siker kulcsa a dolgok internete lehet
A vállalatok 76 százaléka elengedhetetlennek tartja az IoT- megoldások (Internet of Things, a dolgok internete) használatát a jövőbeni sikerhez – írja a Circle Research független kutató cég és a Vodafone közös IoT Barométer 2016 jelentése, melyet immáron negyedik alkalommal publikáltak. A jelentés 17 országban, 1096 vállalat vezető szakemberének megkérdezésével készült.
A cégek 28 százaléka már most használ IoT-megoldásokat, okos eszközöket összekötő technológiákat, hálózatokat és szolgáltatásokat, további 35 százalékuk pedig egy éven belül tervezi bevezetésüket. A megkérdezettek csaknem fele, 48 százaléka az üzletvitelük alapvető átalakításához alkalmaz IoT-technológiákat, ez az arány az ázsiai és csendes-óceáni térségben még magasabb, 61 százalék.
A cégek fele már a következő két évben az intelligens hálózatokon keresztül kapcsolna össze több millió eszközt és folyamatot, ami mutatja, hogy az idén a dolgok internete elérte a széles közönséget – emelte ki Király István, a távközlési cég vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettese.
A felhasználók immáron 63 százalékának hozott jelentős megtérülést az IoT-megoldások alkalmazása, míg 2015-ben a megkérdezett 659 cég mindössze 59 százaléka számolt be ugyanerről. A kutatók szerint a megtérülés főként a projektek számától, valamint a befektetett összegtől függ.
A vállalatok több mint 40 százaléka IT-költsége több mint 20 százalékát IoT-technológiákra fordítja, átlagosan pedig az informatikai költések 24 százalékát teszik ki az IoT-beruházások, ugyanannyit költenek a cégek felhőalapú megoldásokra vagy adatelemzésre. A felmérésből kiderült az is, hogy az IoT-megoldásokba fektető cégek 89 százaléka növelte a dolgok internetéhez fűződő ráfordításait az elmúlt 12 hónapban.
– Robbanásszerű növekedés előtt áll az e-kereskedelem
Magyarországon robbanásszerű növekedés előtt áll az e-kereskedelem, a kormányzat a rendelkezésre álló minden eszközzel garantálni fogja az interneten vásárló fogyasztók biztonságát – mondta Deutsch Tamás, a Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos. Egy tavalyi kutatás eredményei szerint Magyarországon a fogyasztók 36 százaléka vásárol a világhálón keresztül, ezzel szemben az uniós átlag 53 százalék, ráadásul az elköltött pénz alig két és fél százalékát adják ki a magyarok ezen az úton.
A miniszterelnöki biztos azért is fontosnak nevezte a fogyasztóvédelem hatékony működését, mert az áfacsökkentés és az internetes alapcsomag bevezetése nyomán sok új felhasználó kezdheti majd el használni a világhálót, ezzel is növelve az e-kereskedelem potenciális ügyfeleinek számát. Jövő januártól ugyanis a jelenlegi 27-ről 18 százalékra csökken az internetezés áfája, a cél az, hogy a gazdaság teherviselő képességének függvényében ezt öt százalékig mérsékeljék. Megállapodásra jutottak az internetszolgáltatókkal és azok érdekképviseleteivel, hogy az idei utolsó három számlában tájékoztatják ügyfeleiket a január elsejével hatályba lépő áfacsökkentés hatásáról.
Keszthelyi Nikoletta, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára közöltte: a vizsgált hazai webáruházak négyötödénél találtak kifogásolnivalót vizsgálataik során a fogyasztóvédelem munkatársai, de még az utóellenőrzések során is 54 százalék volt ez az arány.
A jövő év elején feketelistát indít honlapján a minisztérium: itt a panaszos nevének kitakarása mellett érhetőek el a jogerős bírósági, fogyasztóvédelmi vagy versenyhivatali döntés megszületését követő két évig a súlyos jogsértésekről szóló dokumentumok.
– Szoftverpályázat a Modern vállalkozások program keretében
Szeptember elején jelennek meg a Modern vállalkozások programban a mikro-, kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) digitális fejlesztésére igényelhető szoftverpályázatok – mondta Koleszár Péter, a program szakmai vezető helyettese. A Vállalkozz digitálisan! projektről elmondta: első lépésként a projekt tanácsadó hálózatában dolgozó szakemberek helyszíni auditot hajtanak végre a vállalkozásoknál.
Tavaszi indulása óta csaknem 700 kkv csatlakozott a Vállalkozz digitálisan! projekthez, nyár végéig pedig további 300 vállalkozás csatlakozására számítanak – közölte a program egyik szervezője, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK).
Az infokommunikációs (IKT) motivációs és szemléletformáló program fő célja, hogy digitális technológiákat, szolgáltatásokat kínáljon a kkv-knak. Országosan 29 infokommunikációs tanácsadó segít átvilágítani a cégek jelenlegi digitális helyzetét és szakértői javaslatot tesznek, milyen megoldásokra van szüksége a vállalkozásnak. Emellett a program jelentős támogatást biztosít a digitális eszközök, szolgáltatások és integrált rendszerek kedvezményes beszerzéséhez is, illetve vissza nem térítendő támogatásokat és kombinált kedvezményes hitelt ad.
Eddig főként üzleti internet előfizetések, valamint az egész vállalkozás működésére kiható ügyfélkapcsolati (CRM) rendszerek vagy éppen vállalatirányítási (ERP) modulok iránt érdeklődtek a legtöbben, de a felhő alapú szolgáltatásokkal kapcsolatban egyaránt informálódtak a kkv-k.
A projekt első részének befejezéséig, 2017 májusáig pedig további 3000 vállalkozást auditálnak majd a tanácsadó hálózat szakemberei. A tanácsadók az auditot követően javaslatot tesznek a digitálisan felkészült vállalkozás státusz kiadására vagy olyan fejlesztéseket javasolnak az egyes cégeknek, amelyek révén megkaphatják ezt a minősítést és ezzel 5 százalék vissza nem térítendő többlettámogatást kaphatnak vállalati informatikai pályázatokon.
A program azért indult, mert megalapozott statisztikák szerint a digitalizációt tekintve a magyar vállalkozások hatalmas lemaradásban vannak az európai uniós versenytársaikhoz képest.
Az MKIK közölte azt is, hogy ősszel folytatódik a 127 állomásból álló információs nap elnevezésű rendezvénysorozat is, ahol a vállalkozások konzultálhatnak a szakértőkkel.
– Az idősebbek nehezen tartanak lépést a technológiai fejlődéssel
Az 55 éven felüli magyarok 60 százaléka tisztában van vele, hogy a folyamatos technológiai fejlődés szükséges és elkerülhetetlen, ez az arány bőven meghaladja az európai 41 százalékos átlagot, ennek ellenére a nyugat-európai országokhoz viszonyítva sokkal kevésbé tudnak haladni a korral az idősebb magyarok – derült ki a Samsung legújabb kutatásából.
Az idősebb korosztály az európai átlagnál (25 százalék) némileg jobban tart attól, hogy lemarad az új technológia megismeréséről és mindennapos használatáról (30 százalék).
A magyar 55 éven felüli korosztály lemaradása több ponton érzékelhető: mindössze 6 százalék használ e-book olvasót, míg ez az arány Ausztriában és Hollandiában 21 százalék. Tableteknél még szembetűnőbb a különbség, az ilyen idős hollandok 55, és az osztrákok 42 százaléka rendelkezik ilyen mobileszközzel, ezzel szemben a magyaroknak csupán 11 százaléka.
A dolgok internete (IoT) – amely a Samsung szerint is az elkövetkező évek legnagyobb horderejű innovációja – majdnem feleannyira ismert kifejezés a magyar idősebb korosztály számára (7,6 százalék), mint az ugyanebbe a csoportba tartozó európaiak körében (14 százalék).
RENGETEGEN TANULNAK INFORMATIKUSNAK
– A műszakiak és az informatikai szakok a legnépszerűbb állami ösztöndíjas képzések
Egyértelmű növekedés figyelhető meg idén a felsőoktatásban a műszaki és az informatikai területre jelentkezők, valamint a felvettek számában is – mondta Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése kapcsán. Egyetemekre és főiskolákra az idén 5 százalékkal többen jelentkeztek, és 2000 diákkal többet is tudtak felvenni.
Az állami ösztöndíjas finanszírozási formában egyértelműen a műszaki és az informatikai terület a legnépszerűbb. Mérnökinformatikus szakra 1696, gépészmérnök szakra 1600, programtervező informatikus szakra 1128, villamosmérnök szakra pedig 1002 jelentkezőt vettek fel.
Azzal kapcsolatban, hogy mennyire lehet a jelentkezőket a munkaerőpiac igényeinek megfelelően bizonyos képzési területek felé terelni, Stéger Csilla azt mondta: a műszaki-informatikai területen ott ugrott meg a jelentkezés a leginkább, ahol van a képzésnek duális formája. Ennek a képzési módnak a népszerűsége bizonyítja, hogy vannak céltudatos jelentkezők, akik már a tanulmányaik alatt szeretnének munkatapasztalatot szerezni – tette hozzá.
Palkovics László oktatási államtitkár elmondta: alap- és osztatlan képzésben a legtöbben (17,6 százalék) gazdaságtudományi képzésre kerültek be, ezt követi a műszaki terület (15,9 százalék), a pedagógusképzés (12,8 százalék), az informatika (8,9 százalék), és az orvos- és egészségtudomány (8,1 százalék). Mesterképzéseknél első helyen a pedagógusképzés áll (20,9 százalék), utána jönnek a gazdaságtudományok (18,9 százalék), és a bölcsészettudomány (15,6 százalék), majd a műszaki terület (13,9 százalék).
A legtöbb jelentkezőt felvett képzés a mérnökinformatikus, a gépészmérnöki és a programtervező informatikus volt, amelyet a villamosmérnöki képzés követett – mondta Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke. Az informatikai terület iránt a munkaerőpiaci érdeknek megfelelően nőtt a érdeklődés – jegyezte meg.
A duális képzésben öt területen komoly növekedés történt a jelentkezések és a felvettek számát tekintve is. Maruzsa Zoltán jelezte, közösségi képzőközpontok Hatvanban, Kisvárdán, Siófokon fogadnak hallgatókat. Sümegen olyan alacsonyak voltak a jelentkezői számok, hogy nem indul el a képzés.
– Fel kell hívni a diákok figyelmét a hiányszakmákra
Már a középiskola előtt fel kell hívni a diákok figyelmét a hiányszakmákra, hogy minél többen válasszák e szakokat a felsőoktatásban – hangsúlyozta Palkovics László, aki örömtelinek nevezte, hogy jelentősen nőtt a hallgatók érdeklődése az informatikai szakok iránt, amelyekre az utóbbi években a kormányzat tudatosan hívja fel a figyelmet. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez nem elég; újabb programokat indítanak, mert ezt a munkát már az általános iskolákban, óvodákban el kell kezdeni, hogy a gyerekek lássák, ezek nem valamiféle félelmetes dolgok, amitől reszketni kell, hanem igenis nagyon szép szakmák.
Palkovics László megjegyezte, ha van elegendő jelentkező, akkor ezeken a szakokon a felvett hallgatók számának gyakorlatilag nincs limitje.
Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) egy korábbi kutatása szerint 10 ezer informatikus hiányzik a magyar munkaerőpiacról. A munkaadók gyakran már az egyetemistákat, főiskolai hallgatókat keresik meg az állásajánlatokkal. Egy informatikus bruttó bére a Workania állásportál adatai szerint átlagosan közel 500 ezer forint.
Forrás: MTI, M1
