Egyre népszerűbb a székely közösségi pénz
A közösségi kártya hűségprogram és társadalmi felelősségvállalás egyben. Székelyudvarhely, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy után már Marosvásárhelyre is megérkezett. Kik támogatnak kiket, hogyan tovább?
Hűségkártya közösségi elemmel – így lehet összefoglalni az egyre több erdélyi városban használt közösségi kártya lényegét, amely megvalósítja a sokak által csak utópiának bélyegzett vállalati társadalmi felelősségvállalást (corporate social responsibility – CSR). Egy sajátos és újszerű adománygyűjtési és támogatási programról van szó, mely egy adott közösségben lehetővé teszi, hogy a magánszemélyek, a vállalkozók és egy helyi civil szervezet között egy olyan együttműködés alakuljon ki, melynek pozitív hozadéka van a helyi közösség számára.
A képlet egyszerű: amikor a kártyatulajdonosok vásárolnak egy partnerüzletben, azonnali kedvezményben részesülnek (általában 1%), a vállalkozás pedig ezen felül, a számla értékének 1%-ával támogatja az adott település közösségi alapítványát és annak programjait. A befolyó társadalmi tőkéből a civilek helyi ötletek megvalósulását támogatják – a projektek kiválasztását pedig a közösségre bízzák, általában internetes szavazás útján. Gazdasági megközelítésből úgy is tekinthetünk a közösségi kártyára, mint egy önkéntes, vállalatok által fizetett, de helyben maradó adónemre.
A programot a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány (SZKA) indította el még 2009-ben, 2011-ben Sepsiszentgyörgyön a Háromszéki Közösségi Alapítvány (HKA), Csíkszeredában a Zöld Székelyföld Egyesület (ZSZE) szervezésében debütált, idén pedig a Marosszéki Közösségi Alapítvány (MKA) is bevezette a kártyát Marosvásárhelyen. A négy szervezet vezetőit az eddig elért eredményekről, a támogatott programokról, további terveikről kérdeztük.
Kártyák forgalomban
Székelyudvarhelyen és környékén közel 7 ezer kártyahasználó van, a közösségi alapítványnak élelmiszerüzletekkel és autós szolgáltatásokat nyújtó cégekkel van partnerségi kapcsolata. „Átlagosan 20-30 lejes vásárlásokat bonyolítanak le a felhasználók, ami egyben azt is jelenti, hogy 20-30 bani kerül a pályázati alapba. Ma már havonta 5-6 ezer lej gyűl össze a közösségi kártyahasználatnak köszönhetően” – tudtuk meg Csáki Rozáliától, az SZKA ügyvezető igazgatójától.
Csíkszeredában a 2012-es év végéig közel 4800 kártyát igényeltek, amelyből 4375 darabot használtak is – ezt már Csonta László, a ZSZE vezetője tudatta velünk. 2013 áprilisában már 5939 kártya volt forgalomban. Tavaly szeptember-december között havonta átlagosan 5000 lej folyt be a közösségi alapba, Csíkszeredában jelenleg négy helyszínen lehet használni a közösségi kártyát.
Háromszéken jelenleg 17 ezer felhasználó van. Sepsiszentgyörgyön 11 helyen, Kovásznán két helyen, Baróton két helyen lehet közösségi kártyát használni. A kártya egyszeri használatából származó érték átlagosan 0,8-1,2 lej között változik havonta, összesen havi 10-15 ezer lej közötti összeg gyűl be a közösségi alapba – közölte Berecki Kinga, a HKA elnöke.
Marosvásárhelyen 2 ezer kártya került eddig forgalomba, 800-900 aktív felhasználó van és két elfogadóhely. Egy kártya átlagosan 1,20 lejt hoz a közösségi alapítvány „konyhájára” havonta, vagyis a program keretében egy kártyatulajdonos átlagosan 120 lejt költ el egy hónapban, bár olyan személy is akadt már, aki 1000 lejre vásárolt egyetlen hónap leforgása alatt – mondta el megkeresésünkre Gál Sándor, az MKA vezetője.
Ki lehet partnercég?
A Zöld Székelyföld Egyesülettől megtudtuk, azok a cégek lehetnek partnerek a programban, amelyek üzleteikben rendelkeznek vonalkód leolvasó rendszerrel, és a kártya használata esetén kedvezményt biztosítanak a kártyahasználónak, és ennek megfelelő összeget bizonyos időszakonként átutalnak az adott településen a programot működtető szervezetnek, valamint vállalják, hogy népszerűsítik a kártya használatát a vásárlók körében. „Ezen felül igyekszünk olyan cégekkel partnerséget kialakítani, akik helyi tulajdonban vannak” – válaszolta Csonta László kérdésünkre.
Általában jelentkeznek a cégek, ezt megbeszélések, egyeztetések követik – mondja Berecki Kinga, aki szerint szintén fontos szempontot jelent a programba belépéskor, hogy helyi cég és „értéket képviselő” üzlet legyen a partner.
Milyen programokat támogatnak?
Csíkszeredában tavaly 15 program kapott támogatást: kerékpárlezárókat helyeztek ki a városban, öt zöldövezetet újítottak fel, de pályáztak székelyföldi termékadatbázisra, ruhabegyűjtő edények kihelyezésére, a régió iskoláinak szóló könyvcsomagra, egy zajtérkép-tanulmány elkészítésére és csíkszeredai turistakalauzra is.
Háromszéken ösztöndíjakat adnak tehetséges gyermekeknek és fiataloknak, civil közösségi projekteket, iskolai-óvodai fejlesztő programokat, infrastrukturális befektetéseket, ifjúsági kezdeményezéseket támogatnak. Tavaly közel 130 ezer lejt fordítottak vissza közösségi célokra – mondta el megkeresésünkre Bereczki Kinga.
„Marosvásárhelyen február 8-án indítottuk a programot. Az első 2000 lejből a YouthBank középiskolások által megvalósított programot támogatjuk. Az áprilisban és a májusban befolyó összegből a kártyafelhasználók szavazatai alapján a SWIMATHON adománygyűjtő úszóversenyre benevezett csapatok által összegyűjtött alapot egészítjük ki” – meséli Gál Sándor.
„Udvarhelyszéken elsősorban eszköz- és anyagbeszerzésre, továbbá PR tevékenységekre lehet pályázni. Ez a down kóros gyermekek számára védett műhely kiépítéséhez szükséges eszközöktől, a térség vidéki helyi termékei értékesítésére szánt árusítási pont berendezésén át, terem hoki felszerelésig, óvodában sajátos módszertani eszközök beszerzéséig sok mindent takar” – mondta el Csáki Rozália.
Mindenki jól jár
„Közösségi kártyát két célból igényelnek a kártyahasználók: hogy olcsóbban vásároljanak vagy/és támogassák a közösséget. Nem tudnánk számokkal alátámasztani, hogy melyik az erősebb motiváció, de úgy gondolom, hogy habár az olcsóbb vásárlás sem elhanyagolható, a program újdonsága, a látható eredmény is hozzájárul ahhoz, hogy népszerű legyen a vásárlók körében a kártya használata” – véli Csonta László.
Fejlődési potenciál
„Még hatalmas potenciál rejtőzik a közösségi kártyában, létezik fejlődési lehetőség benne. Egyrészt a felhasználók számának a növelése a cél: a program még aktívabb tudatosítása elősegíti, hogy többen igényeljék az amúgy ingyenes kártyát, és hogy akiknek már van, ne felejtse el használni a vásárlásai során. Ugyanakkor a partner cégek számának növelése még egy hatalmas lehetőség, bízunk benne, hogy egyre több vállalkozás vezetőjében tudatosodik, hogy elengedhetetlen a közösségi részvétel, amelyet a maguk módján az itt élő emberek meg is hálálnak” – jelentette ki a Zöld SzékelyFöld Egyesület elnöke. Berecki Kinga nem számít látványos, sokkal inkább csak mérsékelt, de folyamatos növekedésre Háromszéket illetően.
„A kártya felismerteti az emberekkel az összefogás erejét, önbizalmat ad számukra, hogy az ő véleményük is számít, még akkor is, ha csak 1-2 lejjel járulnak hozzá a közösségi alaphoz. Reményeink szerint sikerül más helyi vállalkozókkal is megállapodni és közösen tenni a helyi közösségért. Reméljük, hogy Marosvásárhelyen legkevesebb 15-20 ezer közösségi kártya talál gazdára, és sikerül a projektet Szászrégenre is kiterjeszteni, az ott működő Szászrégeni Közösségi Alappal közösen” – mondta el Gál Sándor.
Az SzKA feltett szándéka, hogy széleskörű hálózatot építsen ki a programot alkalmazó városokból. „Ezáltal támogatni tudjuk a szélesebb és nyitottabb látókörű vállalkozókat, erősíteni fogjuk a helyi civil társadalmat, és helyi pénzből fogunk helyi problémákat, kihívásokat megoldani, nem országos és nemzetközi támogatási rendszerektől várjuk a megoldásokat” – tette hozzá a székelyudvarhelyi alapítvány ügyvezető igazgatója.
