Szlovákia márpedig versenyképes
Ahogy várható volt, ellentétes reakciókat váltott ki az a felmérés, miszerint Szlovákia az Unió legkevésbé konkurenciaképes országa Görögországgal holtversenyben. Az ellenzék Ficót hibáztatja, a kormányfő meg a statisztikusokat.
„Ez a valós kép, ami megmutatja, milyen rosz is a Smer gazdaságpolitikája. A pártot akár Smer-zsákutcának is nevezhetnénk, mert oda vezeti az országot” – fejtette ki Ľudovít Kaník, az SDKÚ parlamenti képviselője a Világgazdasági Fórum adataira reagálva. Kaník emlékeztetett arra, hogy 2006-ban, az első Fico-kormány idején Szlovákia még a 35. helyen állt a kimutatásban, azóta növekedett a munkanélküliség és romlott az életszínvonal, miközben a kormány a gazdasági növekedést fékező intézkedéseket fogadott el.
Daniel Lipšic, az Új Többség vezetője szerint Robert Fico a görög irányba kormányozza Szlovákiát. Csak a saját oligarchái számára javítja a vállalkozói környezetet, miközben a többiek számára megnehezíti a feltételekt.
Maga Fico a kormány szerdai tanácskozását követően kétségbe vonta a felmérés valóságtartalmát. „Ki szervezte a felmérést? Kičina úr (a Szlovákiai Vállalkozók Szövetségének igazgatója), akinek ha vesszük minden kijelentését, melyet a kormányaim számára címzett, az ellenzék professzora lehetne. Nem lehet relevánsnak tekinteni egy így szervezett felmérést. Mindenki ostoba, csak neki van igaza? Vannak más, pozitív nemzetközi értékelések” – jegyezte meg Fico.
A Világgazdasági Fórum szerdán hozta nyilvánosságra a jelentését. A tavalyi évhez képest a szlovák gazdaság hét helyet rontott, a 71-ik helyről a 78-ikra esett vissza. Az ország már hetedik éve zuhan a listán, az idei eredmény történelmileg a legrosszabb. A Szlovák Vállalkozói Szövetség szerint a zuhanás a vállalkozók pesszimizmusából adódik, ugyanis egyrészt vannak régóta nem megoldott akadályai a vállalkozásnak, másrészt idén januárban életbe léptek az adó- és járulékrendszer, valamint a munkatörvények változásai, melyek hátrányosan érintik a vállalkozásokat.
A szövetség szerint nem hatékonyak a közintézmények, alacsony a jogérvényesítést, nagy a bürokrácia, a klientelizmus, az adórendszer nem túl csábító, a közkiadások nem átláthatóak és nem hatékonyak, az állam fokozatosan eladósodik, a Munkatörvénykönyv merev, az oktatási rendszer pedig nem minőségi.
