Sok a munka, csak állás nincs
A gazdaság csak úgy pezseg, legalábbis ha a GDP-növekedést szemlézzük. Egy év alatt mégis egy százalékponttal nőtt a munkanélküliség az országban. Mi lehet a háttérben?
Traian Băsescu államelnök egy hete azért kritizálta Victor Pontát, amiért kormányra kerülése óta bő egy százalékponttal nőtt a munkanélküliség az országban. Az államfő azt is hozzátette: nem lehet tétlenül nézni, hogy nyári időszakban, amikor az idénymunka leginkább virágzik, nőjön a munkanélküliek száma, és elérje a rég nem látott 8%-ot. Băsescu szavai egy érdekes jelenségre hívják fel a figyelmet: miközben igen kedvező, 2% körüli GDP-növekedést remél idén az ország, egyre nő az állástalanok száma.
Mi lehet a háttérben?
Azt gondolnánk, hogy ha bővül a gazdaság, több munkaerőre is van szüksége a gazdasági szereplőknek, vagyis csökken az állástalanok aránya.
Az idei romániai gazdasági növekedést azonban nem (csak) a vállalati szektor szárnyalása termeli ki. Nagyobb kereslet mutatkozik az exporttermékekre, és, bár a gazdák keseregnek az alacsony árak miatt, jó mezőgazdasági év is lesz az idei. Ezeknek persze van pozitív vetülete a munkaerő-piacra, egy nagy exporttöbblettel küzdő cég felvehet új munkásokat, de ezek a hatások a valóságban elenyészőek, nem okoznak nagy alkalmazási bummot. Nagy infrastrukturális projektek, befektetések teremtenének érezhetően több munkahelyet, ezek viszont idén szinte teljesen elmaradnak, mind a cégeknél, mind az államnál.
De miért nő a munkanélküliség?
A reálszféra nem virágzik, sőt. Dan Armeanu a Ziarul Financiar hasábjain hívja fel a figyelmet rá, hogy 2013 első hét hónapjában közel tíz százalékkal több cég ment csődbe, mint tavaly, és történelmi maximumra lépett a fizetésképtelen vállalatok száma. Nemcsak a hazai tőkéjű cégeknek nem megy jól, azaz nemcsak a belföldi beruházások álltak le, hanem a külföldiek is: az év első felében mindössze 414 millió euró landolt az országban, ez történelmi minimum, sosem fektettek be ilyen keveset „idegenek” hozzánk.
Egy másik jelenség is negatívan hatott a munkanélküliség alakulására, ahogy azt Mariana Câmpeanu munkaügyi miniszter is magyarázta. Mégpedig az, hogy a friss középiskolai végzősök körében egyre ismertebbé vált az, hogy egyetemi tanulmányaik elkezdéséig/első állásuk megtalálásig munkanélküliségi segélyéért folyamodhatnak. Júliusban például 40 ezer friss végzős kérvényezte az állami juttatást. Ez természetesen megugrasztotta a a munkanélküliségi rátát is.
A minimálbér emelése hogyan hatott?
Az elmúlt öt évben hatszor nőtt a minimálbér, idén már kétszer is, februárban 700-ról 750 lejre, júliusban 750-ről 800 lejre. Léteznek olyan vélemények, miszerint ez a minimálbéren dolgoztató cégeket annyira sújthatta, hogy megváltak munkásaik egy részétől, így emiatt is nőhetett az állástalanok aránya.
A szakirodalom gyenge kapcsolatot lát a munkanélküliség és a minimálbér alakulása között, az összefüggés „mindkét irányban” állhat, ugyanis az is elképzelhető, hogy a legkisebb fizetés emelése arra sarkallja az embereket, hogy segély helyett immár jobban fizető állás után nézzenek. Ugyanakkor a Ziarul Financiar arról is ír, hogy 2009 óta sohasem nőtt a munkanélküliség közvetlenül azután, hogy növelték a minimálbért, így vitatják, hogy lenne összefüggés a mutató romlása és az intézkedés között.
A mostani, „gyorsabb” minimálbér-növelés azonban, ha kis mértékben is, de hathatott az állástalanok arányának emelkedésére.
További emelkedés várható?
A munkaügyi miniszter arról beszélt, hogy amikor napvilágot látnak az augusztusi adatok, látszani fog, hogy csak ideiglenes volt a tetőző munkanélküliség, azaz csökkenhet a mutató. Hosszabb távon azonban egyelőre nem látszik, milyen kormányzati intézkedések sarkallják új munkahelyek létrehozását. Élénkítő hatása a beígért társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentésnek lehetne: olcsóbb lenne a munkaerő az adóteher mérséklése miatt, azaz több munkást vehet fel egy cég ugyanannyi pénzből, de az is elképzelő, hogy fehéredni fog az amúgy nagyon fekete romániai munkaerő-piac.
