Reflektorfényben

Follow us

Don't be shy, get in touch. We love meeting interesting people and making new friends.

Gazdaság Tech

Támogatást kaphatnak a kkv-k informatikai fejlesztésekre

A versenyképesség egyik legfontosabb kérdése, hogy sikeres lesz-e a magyar gazdaság digitális átalakítása, az Európában modellértékű Modern Vállalkozások Programja (MVP) ebben a folyamatban meghatározó szerepet tölt be – emelte ki Deutsch Tamás, a digitális jólét program miniszterelnöki biztosa. A Digitális Jólét Program a magyar gazdaság és oktatás digitális átalakítását egyaránt kiemelten kezeli – tette hozzá. A magyar gazdaság versenyképességének előfeltétele, hogy a meghatározó szektor, a kis- és középvállalkozások (kkv-k), illetve a munkavállalók megfelelő, átlagot meghaladó digitális kompetenciával rendelkezzenek.

2014-2020 között Magyarország számára mintegy 8 ezer milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre, ennek több mint 60 százalékát, mintegy 5 ezer milliárd forintot gazdaságfejlesztésre fordít, amiből a digitalizáció erősítésére is jut keret.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a félidőben lévő Modern Vállalkozások Program tapasztalatai azt mutatják, hogy szükségük van a vállalkozásoknak a digitalizációjuk támogatására. A programban eddig 5400 kis- és középvállalkozás regisztrált, 70 rendezvényt tartottak országszerte, 2500 céget átvilágítottak, 1500 vállalkozás kapta meg a digitálisan felkészült vállalkozás minősítését, amely cégek a későbbi informatikai pályázatokon további 5 százalék vissza nem térítendő támogatást kaphatnak az elérhető alaptámogatáson felül.

A digitalizációt segítő programban résztvevő kkv-k hatékonyabban tudják ellátni munkájukat, és felhívta a figyelmet arra, hogy a programhoz csatlakozott szállítóktól jelentős kedvezményt kaphatnak a beszerzéseikhez. Az MKIK elnöke jelezte, hogy nemzetközi érdeklődés mutatkozik a kkv-k digitalizációját segítő program iránt, példaként említette, több külföldi vállalkozói érdekképviseleti szervezet kért információt.

Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fogyasztóvédelemért és infokommunikációért felelős államtitkára méltatta a program eredményeit, kiemelte, a tárca és a kamara együttműködésében megvalósuló, májusban indult projekt sikeres, és már most eljutott a két évre tervezett 3 ezer céghez. Az NFM államtitkára jelezte, további pályázatok várhatók a vállalkozások informatikai felkészítésére.

Nem túl rózsás a helyzet

Tízből csak egy kkv tekinti magát digitálisan érettnek, a pénzügy az első terület, ahol a kezdő lépéseket megtették, itt 90 százalékuk alkalmaz valamilyen digitális megoldást – derül ki a CIB Bank és a TNS Hoffmann reprezentatív kutatásából, melyben a 300 millió és 15 milliárd forint közötti éves árbevételű cégek közül 600-at kérdeztek meg 2016 októberében-novemberében.

A kkv-k a digitalizációs folyamat elején tartanak, de gyors fejlődést terveznek, két év múlva 10-ből 3, 10 éves időtávon pedig már 10-ből 6 vállalkozás látja magát digitálisan érettnek.

Jelenleg a kkv-k csupán 25 százaléka véli úgy, hogy befutott, vagyis komoly lépéseket tett a digitalizáció területén, 41 százalékuk számít törekvőnek – vagyis még nem lépett előre, ám vannak ilyen tervei -, míg nagyjából harmaduk sorolható a leszakadó kategóriába, akik saját megítélésük szerint hosszabb távon sem tudnak lépést tartani a digitalizációs folyamatokkal.

Szabó Balázs, a CIB Bank kkv üzletágának vezetője szerint a digitalizáció iránti elkötelezettség nem függ attól, hogy az adott vállalkozás milyen szinten áll, sokkal inkább a stratégiai tervezéssel van összefüggésben.

A kutatás eredményei szerint a kkv-k döntő többsége – 92 százaléka – már végez stratégiai tervezést, míg tavaly még 89, 2014-ben pedig 84 százalékuk mondhatta el ezt magáról. Az adott évre a kkv-k több mint harmada készít stratégiai tervet, 7 százalékuk pedig 5 évnél hosszabb időre is próbál meghatározni fejlődési irányokat. A hosszú távú stratégiával rendelkező kkv-knál jelentős hangsúlyt kap a digitalizáció, túlnyomó többségük számol vele üzleti terveiben.

A kkv-k ugyanakkor még mindig viszonylag konzervatívak: a legfontosabb sikerkritériumnak a megbízhatóságot (81 százalék) és a pénzügyi stabilitást (78 százalék) tartják, míg a technikai fejlettséget, digitalizációt csak a vállalkozások 48 százaléka tartotta fontosnak e téren.

A felmérés szerint a magukat befutott kategóriába soroló vállalkozások 59 százaléka a közép-magyarországi régióban működik, miközben a válaszadók felének székhelye található ebben a régióban. A befutottak aránya a kereskedelmi tevékenység területén működő vállalkozások között a legmagasabb (29 százalék), és az ipari valamint a mezőgazdasági szektorban működők körében a legalacsonyabb (21 százalék). A digitalizációt leginkább a pénzügyi területen alkalmazzák a kkv-k (90 százalék), az értékesítési területen 70, a gyártásban 42 százalék volt a pozitív választ adók aránya.

TÁMOGATÁSOK, PROGRAMOK

1. 54 milliárdos forrás a közép-magyarországi régión kívüli kkv-k digitális fejlesztéseinek támogatására

Mintegy 54 milliárd forint értékben három pályázat indult a digitális gazdaság fejlesztésére a közép-magyarországi régión kívüli kkv-k számára. A pályázatokkal széles csoportot céloznak meg: pályázhatnak hagyományos vállalatok a működésük hatékonyabbá tételére informatikai fejlesztésekre, emellett informatikai vállalatok nemzetközi piacra lépéséhez is segítséget nyújtanak, valamint pályázat indult a felhőalapú szolgáltatást nyújtó cégeknek. A kérelmeket január végén-február elejétől lehet beadni.

A legnagyobb, 40 milliárd forint keretösszegű pályázattal az agráriumon kívüli vállalkozások mindennapi működésében előforduló folyamatok, például a vállalatirányítás, ügyfélkapcsolat vagy a számlázás digitalizációjához szerezhetnek támogatást. Aprogramba mintegy 4000 cég részvételével számolnak.

A pályázathoz 10 százalék önrész mellett 40 százalékos vissza nem térítendő támogatás jár, valamint 50 százalékos arányban szerepel egy kötelezően igénybe veendő, kedvező, 1 százalékos kamatozású kölcsön.

2. 10 milliárd forint keretösszegű pályázat informatikai profilú mikro-, kis- és középvállalatok számára, nemzetközi piacra lépésük támogatására

A konstrukció tartalmaz vissza nem térítendő támogatást és kedvezményes kölcsönt. A pályázat a külpiacra lépés költségeinek 90 százalékát támogatja, egyebek mellett piackutatásra, tanácsadásra, külföldi rendezvényeken való részvételre is kérhető.

3. 4 milliárd forint üzleti felhőalapú szolgáltatások elindítását segíti informatikai cégeknek

A pályázattal a magyar gazdaság vezető ágazatainak, a jármű-élelmiszeripar és a turizmus igényeire szabott üzleti felhőmegoldások létrehozását támogatják. A fenti pályázatok vissza nem térítendő támogatását 85 százalékban az Európai Unió, 15 százalékban a magyar állam finanszírozza. A kedvezményes hiteleknél ez az arány 95 és 5 százalék.

4. Kormányzati program segíti az informatikai végzettségűek számának növelését

Több mint 2,8 milliárd forint európai uniós és hazai támogatásból kormányzati program indul, amelynek célja az oktatási intézmények és az informatikai vállalkozások közötti együttműködés támogatása azért, hogy jelentősen nőjön az informatikai végzettségűek száma a munkaerőpiacon. A Széchenyi 2020 gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program első ütemében több mint 2,8 milliárd forint európai uniós és hazai támogatásból indít programot az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségével (IVSZ) és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel (KIFÜ) konzorciumban.

Bár az informatikusok, a digitális gazdasághoz kapcsolódó szakemberek iránt dinamikusan nő a munkaerőpiaci igény, az elmúlt tizenöt év adatai alapján az országban mind az informatikai képzésekre jelentkezők, mind a felvettek, mind pedig a képzéseket megszerzők száma csökkenő tendenciát mutat. A növekvő mennyiségi és minőségi munkaerőhiány hatásai már érzékelhetők a gazdaságban, ami a következő években egyre nyilvánvalóbb korlátozó tényező lehet a digitális gazdaság fejlődésében, a nemzetgazdasági és vállalati szintű versenyképességben.

A vállalkozások és az egyetemek együttműködése több területen, így a kutatás-fejlesztésben, innovációban már bizonyított. Az informatikus-utánpótlás kérdéseire is csak a piac és az egyetemek együttműködésével adható valós válasz.

A projekt naprakész és pontos képet ad a munkaerőpiaci igényekről, általa konkrét együttműködések jönnek létre egyetemek és informatikai vállalkozások között. A piacon keresett képzési programok jelennek meg az egyetemeken, aktív, alkalmazásfejlesztőként dolgozó vendégoktatók bevonására nyílik lehetőség, ösztöndíjjal támogatott gyakornoki programok indulnak.

A program kiemelt figyelmet fordít az informatikai szakmák társadalmi-gazdasági elismertségének és népszerűségének növelésére, az infokommunikációs és távközlési (IKT) pályaorientáció támogatására az információtechnológiai (IT) pályára terelést segítő demonstrációs és élményközpontok létrehozásával.

5. 1,4 milliárd dollárral támogatja a informatika oktatást az EU-ban az Oracle

Összesen 1,4 milliárd dollár értékben, pénzbeli és természetbeni támogatás formájában segíti a számítástechnika-oktatást az Európai Unió országaiban, köztük Magyarországon is az Oracle 3 éves programja. Jelenleg közel 1000 európai oktatási intézmény működik együtt a cég informatikai oktatási programjával, 3,1 millió diákot elérve 110 országban. A mostani felajánlás részeként az Oracle további 1000 európai tanárt képez majd ki informatika, Java és adatbázis-kezelés témakörben, valamint további 1000 európai oktatási intézményre szeretné kiterjeszteni oktatási programját.

A vállalat pontos összegeket nem közölt, hogy az egyes országok mekkora támogatást kapnak, azonban tudatták: a támogatási összegeket a programra jelentkező intézmények száma határozza meg.

John Higgins, a digitális technológiai ipart képviselő DigitalEurope szövetség főigazgatója rámutatott: az elmúlt évtizedben évi 4 százalékkal nőtt az informatikai és programozási tudással rendelkező szakemberek iránti igény. Véleménye szerint a mostani felajánlás segítséget nyújt a digitális gazdaság megerősítésében.

Az adomány része az Oracle 3,3 milliárdos éves beruházásának, amit a cég világszerte a digitális írástudás előmozdítására fordít. A 2013-as adomány keretében a cég 1246 európai tanárt képzett ki különféle informatikai területeken és 203 új oktatási intézményt vont be a vállalat informatikai oktatási programjaiba.

AZ IDÉN ENNYI JUTOTT INNOVÁCIÓS PÁLYÁZATOKRA A KKV-KNAK SZÁNT UNIÓS KERETBŐL

A kkv-knak szánt uniós keret csaknem 40 százalékát különböző innovációs pályázatok támogatására fordították 2016-ban, 340 milliárd forint pályázati pénzt írt ki a kormány erre a területre – összegezte a pályázati tanácsadó Goodwill Consulting Kft. Elemzésük szerint a tavalyi év csaknem 300 milliárd forintos keretéhez képest az idén összesen több mint 800 milliárd forint uniós vissza nem térítendő, és több mint 300 milliárd forint kamattámogatott hitel vált elérhetővé, illetve lehívhatóvá a hazai kkv-k számára. Az innováció mellett a kapacitásbővítést támogató felhívások kaptak hangsúlyosabb szerepet, amelyekre a kormányzat az idei kkv-s keret csaknem negyedét fordította.

Az idei vissza nem térítendő támogatás maradék 35 százalékán nyolcféle fejlesztendő célterület pályázatai osztoztak, például az energetika, az informatikai beruházás vagy a foglalkoztatást segítő támogatások.

Az innovációs és kapacitásfejlesztő pályázatokon volt a legmagasabb az induló kkv-k aránya, gyakran sokszoros túljelentkezés volt ezeken a területeken – hangsúlyozta a Goodwill Consulting.

Az idei adatok szerint a Vidékfejlesztési Program (VP) keretének 40 százalékát, mintegy 86 milliárd forintot a növénytermesztési ágazatban tevékenykedő cégeknek írták ki, az állattenyésztő vállalkozások támogatásának kerete 75 milliárd forintos, emellett csaknem 50 milliárd forint jut az élelmiszeripar fejlesztésére, a borászatra, illetve a vidéki lakosság nem mezőgazdasági tevékenységének elindítását célzó beruházásokra.

Jövőre további 730 milliárd forint uniós forrás jut a kkv-knak, ebből 577,4 milliárd a vissza nem térítendő támogatás.December 7-ig több mint 450 milliárdos kerettel már több jelentős pályázat is megjelent, amelyekben egyebek mellett kapacitásfejlesztésre, innovációra, energetikára és informatikai fejlesztésre pályázhatnak a kkv-k – hívta fel a figyelmet a Goodwill Consulting.

Forrás: MTI

error0

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük