Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 2011. év végi módosítása alapján az élelmiszerlánc meghatározott szereplői élelmiszerlánc-felügyeleti díj fizetésére lettek kötelesek ez évtől.
Az Európai Unió több tagállamában is hasonló elvű általános díjfizetési kötelezettség terheli az élelmiszerlánc szereplőit. Az élelmiszerlánc szereplők teljes körű regisztrációs rendszerének kiépítésével létrejön egy olyan adatbázis, amelyben valamennyi legálisan működő élelmiszer-vállalkozás szerepel. Ez hozzájárulhat a feketegazdaság csökkentéséhez, a rossz minőségű élelmiszerekkel kereskedők kiszűréséhez, javíthatja a másodlagos élelmiszer-ellenőrzések hatékonyságát
A törvény szerint az új adó bevezetésének célja az, hogy az élelmiszerlánc szereplői között arányosabb legyen a teherviselés. A díj bevezetése előtt volt olyan szektor amelyik – miközben a hatóság jelentős erőforrásait kötötte le -, nem járult hozzá az ellenőrzés költségeihez. Más szektorra viszont aránytalanul nagy teher nehezedett. Végül is az adó módjára beszedett felügyeleti-díj ténylegesen az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv feladatai ellátására biztosít fedezetet , ellentétben az egyes Uniós tagállamokban bevezetett díjfizetési kötelezettség elveivel……..
Sajnálatos azonban, hogy még mindig sok vállalkozás nincs tisztában azzal, hogy milyen újabb kötelezettségek hárultak rá! Ezért most szeretnénk egy rövid, de áttekinthető összefoglalót adni a vállalkozások egy igen széles szektorát és a közvetve saját életünket tovább terhelő újabb terhekről…..
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/B. § alapján élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységet végző személyeknek és vállalkozásoknak 2012-től élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kell fizetniük.
A felügyeleti díj alá tartozó tevékenységnek minősül:
– élelmiszer-termelési, tenyésztési, vagy kísérleti célból tartott állatok forgalmazása;
– élelmiszer-, vagy takarmány-termelési célból termesztett növény, vetőmag, növényi termék, illetve a szaporító és ültetési anyag forgalmazása;
– élelmiszer előállítás vagy forgalmazás, beleértve a vendéglátást és közétkeztetést;
– takarmány előállítás vagy forgalmazás;
– állatgyógyászati készítmény és állatgyógyászati termék előállítása vagy forgalmazása;
– növényvédő-szer, termésnövelő anyag vagy EK műtrágya előállítása vagy forgalmazása;
– állati eredetű melléktermék kezelése, felhasználása, további feldolgozása, szállítása vagy az ezekből származó termék forgalomba hozatala;
– élő állat szállítást végző vállalkozás, továbbá élőállat-szállító járművek mosását és fertőtlenítését végző hely, az idegen állományból származó állatok fogadására kiválasztott elkülönítő (karantén), állatrakodó, gyűjtőállomás, kereskedői telep, etetőitató állomás, pihentető állomás, állatvásár üzemeltetése;
– szaporítóanyag előállítása vagy tárolása;
– növény-egészségügyi, állat-egészségügyi, élelmiszer- vagy takarmányvizsgáló laboratórium üzemeltetése;
– állatok jelölésére szolgáló eszköz forgalmazása.
A bevallást a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal (NÉBIH) részére kellett teljesíteni. A díjat két egyenlő részletben kell befizetni ez év július 31-ig és a 2013. év január 31-ig. Az eltérő üzleti évet alkalmazó vállalkozásoknak a bevallási határidőig lezárt üzleti év alapján kell bevallaniuk.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat az idén első alkalommal kell bevallani és megfizetni. A bevallásra eredetileg május 31-ig lett volna lehetőség. A hatóság (NÉBIH) az ügyfélszolgálatára érkezett kérdések, észrevételek alapján úgy döntött, hogy egy hónappal meghosszabbítja a határidőt és június 30-ig elfogadja a bevallásokat, és biztosítja az ügyfelek számára az adataik pontosítását, kiegészítését, pótlását, de a július 31-i befizetési határidő azonban nem módosult!
A díj mértéke jellemzően az érintett tevékenységből származó előző évi nettó árbevétel, illetve magánszemély esetén a jövedelem 0,1%-a. A díjalapból levonható a jövedéki adó, illetve a népegészségügyi termékadó összege kizárólag annál a vállalkozásnál, amely azokat befizette.
Fontos megjegyezni, hogy a díj alapja nem a teljes tevékenységből származó, hanem kizárólag a fenti tevékenységekből származó árbevétel, illetve jövedelem, vagyis amelyekre az élelmiszerlánc-felügyelet kiterjed.
Mentesülnek a felügyeleti díj bevallása és megfizetése alól a mezőgazdasági kistermelők, vagyis azok az őstermelők, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg.
Könnyítést tartalmaz a törvény abban az esetben is, ha a felügyeleti díj összege nem éri el az ezer forintot. Ebben az esetben be kell vallani, de nem kell megfizetni a díjat.
A bevallást elektronikus úton kell teljesíteni, amelynek használatához a bevallásra kötelezett vagy annak meghatalmazottja részéről ügyfélkapus regisztráció szükséges.
Az ügyfélkapus rendszer aktiválását bármelyik okmányirodában, kormányhivatali és adóhatósági ügyfélszolgálaton és a külképviseleteken személyesen lehet kezdeményezni, részletesebb információ a Kormányzati portálon (www.magyarorszag.hu) található.
A díjat a NÉBIH részére átutalással lehet és kell megfizetni.
A bevallási vagy fizetési kötelezettség elmulasztása vagy késedelme esetén a hatóság mulasztási bírságot, illetve késedelmi pótlékot szabhat ki, amelynek legmagasabb összege ötszáz millió forint.
