Röviden a BS EN 16001 – Energiagazdálkodási Irányítási Rendszerről
Magyarországon az egységnyi bruttó hazai össztermék (GDP) előállításához szükséges energia mennyisége (energiaintenzitás) közel négyszerese a legjobb értéket mutató európai uniós tagállamokénak, és összességében a huszadikak vagyunk a mezőnyben. Ezt nyilván lehet magyarázni a gazdaság szerkezetével is, de ez az adat tagadhatatlanul arra is figyelmeztet, hogy tudatosabb energiagazdálkodással versenyképességünk jelentősen növelhető lenne.
Az emelkedő energiaköltségek ismeretében a kérdés évről évre egyre fontosabbá válik. A gazdálkodó szervezetek tudatos energiahasználatát hivatott elősegíteni az az új irányítási rendszerszabvány, amelyet tavaly adott ki az Egyesült Királyság szabványügyi szervezete, a BSI. Az új szabvány a már igen sok vállalat és egyéb gazdálkodó szervezet által alkalmazott irányítási rendszerszabványokhoz (pl. ISO 14001, OHSAS 18001) hasonlóan a PDCA körre épül, amelynek közismerten négy fő eleme
• a tervezés,
• a bevezetés,
• az ellenőrzés
• és a beavatkozás.
Célja, hogy a szervezetek a rendszerszemlélet alkalmazása révén, a folyamatos fejlesztés követelményének eleget téve állandóan növeljék energiahatékonyságukat.
Az irányítási rendszer az ismétlődően elvégzett energetikai felülvizsgálatok során azonosított energetikai tényezők kezelését célozza.
A BS EN 16001 szerint bevezetett rendszerek az említett irányítási rendszer szabványokhoz hasonlóan auditálhatók, és tanúsíthatók. Így mindazok, akik érdekeltek abban, hogy egy szervezet tudatosan növelje energiahatékonyságát, egyszerűen meggyőződhetnek arról, amennyiben megkérik, hogy a BS EN 16001 számú nemzetközi szabvány szerinti irányítási rendszert vezessen be és tanúsíttassa azt egy komoly és elismert tanúsító szervezettel.
Ilyen érdekeltek lehetnek például azok a tulajdonosok, akik nem vesznek részt közvetlenül a cég működésében, például a részvényesek vagy egyéb befektetők, de ilyenek lehetnek a számos intézményt működtető önkormányzatok is. Ezekhez hasonlóan fontos lehet például egy sok telephelyes cégnek, hogy a központból nehezen ellenőrizhető távoli telephelyei hogyan gazdálkodnak az energiával.
A BS EN 16001 szabvány szerinti energiagazdálkodási rendszer bevezetése számos előnnyel járhat:
• az energiafogyasztó berendezések és épületek átgondoltabb hasz¬nálata,
• áttekinthetőség, ellenőrizhetőség,
• a fejlesztések fontossági sorrendjének meghatározása, támogatása,
• ezek eredményeként: a költséghatékonyság javítása a gazdasági recesszió idején.
Azoknak a társaságoknak, amelyeknél jól működtetett környezetközpontú irányítási rendszer van, alig jelent további adminisztrációs terhet a BS EN 16001-es szabvány bevezetése, ellenben je¬lentős gazdasági hasznot hozhat!
Végül, de nem utolsó sorban: az Új Széchenyi Terv pályázatai között megtalálható KEOP pályázatok cégek szintjén 50%, önkormányzatok esetében 85 % támogatást nyújtanak az energiahatékonysági és megújuló energiát hasznosító beruházásokhoz.
Várjuk megtisztelő kérdéseit mind a szabvánnyal, mind a pályázati lehetőségekkel
