A 2010-14-es értékelést hallgathatta meg a sajtó Szatmáry Kristóf az NGM gazdaságszabályozásért felelős államtitkárától.
Három részre bontható az értékelés:
- A gazdasági környezet alakulása a vizsgált időszakban (Ez alatt az adózás, a vállalati adminisztráció, az államnak a vállalkozásokhoz való viszonya, és a gazdaságszabályozás a fókusz)
- A vállalkozások várakozásai a jövőt illetően
- A piacra lépés kérdései
2010-ig a gazdaság duális szerkezetű volt, állapította meg az államtitkár. A multik világa mellett a kisvállalatok tömegei keresték a helyüket a gazdaságban. Az államnak a kisvállalatokhoz való viszonya szinte vegzáló volt. Mára ez megszűnt, mivel az ellenőrző hatóságok finanszírozásának nem része a bírságbevétel, sőt ezek a tételek egyenesen a központi költségvetésbe kerülnek. Megszűnt a rendszerben kódolt bírságolási érdekeltség.
A BKIK elnöki pozícióját is betöltő államtitkár tartalmas beszámolójából érdemes kiemelni a ki nem fizetett számlák Áfa tartalmára vonatkozó kormányzati szabályozás kérdését, illetve a forrásallokáció
radikális javulását az elmúlt 4 évben.
A KKV szektor exportképessége a kormány gondolkodásának középpontjában áll. Szatmáry Kristóf itt üzent az exportálóknak. Csak lépésről lépésre szabad haladni. Kárpát-medence, Európa, nagyvilág. Ebben a sorrendben érdemes fejlődni.
Ugyanakkor megállapította, hogy a KKV szektor legnagyobb része a belföldi piacokra termel. Az államtitkár elárulta, a kormányt is meglepte, hogy a devizahiteles, rezsicsökkentő gazdaságpolitika, az egykulcsos adózás és a családi adókedvezmények hatására a lakosságnál maradt 100 milliárdok nagy késéssel érkezet vissza a gazdaságba a fogyasztásnövekedés képében.
A lakosság a válság hatására megtanult spórolni – mondta. Először feltöltötték a tartalékaikat, (ennek kedvezőek voltak a hatásai a állampapír piacokon), majd csak a legutolsó időszakban kezdtek el jelentősen fogyasztani. (2014 január a bázishoz viszonyítva kiemelkedő lakossági fogyasztás emelkedést mutat.)
Vadász György az OKISZ társelnöke hozzászólásában az uniós források szerkezetét, a KKV szektor számára való elérhetőségét emelte ki. A foglalkoztatottság növelése és az innováció támogatása jelenti a radikális továbblépési lehetőséget a kisvállalati szektor számára. A forráshoz jutás fontos feltétele az állami és a privát garancia adók jó hálózata. Ebben van fejleszteni való, lehetett kiérezni a nagytekintélyű szakember szavaiból.
