A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2014. május 28-án tartott XXXI. Küldöttgyűlésének napirendjén szerepelt az MKIK javaslata a kamarai rendszer továbbfejlesztéséről. A BKIK Elnöksége ismerte az előzményeket, és korábban már tárgyalta a kamara képviselendő álláspontját a kérdésről. A javaslat végül az MKIK Küldöttgyűlésén, a vitát, és a hozzászólásokat követően vitaanyaggá lett minősítve, mellyel kapcsolatban a BKIK álláspontja, és további javaslatai az alábbi pontokban kerültek megfogalmazásra.
A kötelező kamarai tagság kérdésköre.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara továbbra is támogatandónak tartja a kötelező kamarai tagság bevezetését, de ragaszkodik ahhoz a korábban is megfogalmazott feltételhez, mely szerint a vállalkozások részére a kötelező kamarai tagság többletjogosultságokat kell, hogy jelentsen, és nem a terheik növekedését. Ezért a kötelező kamarai tagság bevezetését abban az esetben tudjuk támogatni, ha a kis- és középvállalkozásokról szóló 2004. évi XXXIV. törvényben megfogalmazottak értelmében a kkv-nak minősülő gazdálkodó szervezetek esetében a kamarai tagdíj semmiképpen nem haladja meg a mostani kötelező regisztrációs díj mértékét, az 5.000,-Ft-ot.
A nagyvállalatok kérdése
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara teljes mértékben egyetért azzal, hogy a kamarai – és továbbmenve, a teljes gazdasági rendszerben – nélkülözhetetlen a nagyvállalatok jelenléte. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara álláspontja szerint meg kell tartani az önkormányzati elvet a kamarák működésében, ezért a Küldöttgyűlésben a nagyvállalati kvóta bevezetését nem támogatja. Ennek ellenére úgy véljük, hogy az operatív irányításban szükséges a nagyvállalatok jelenléte. Ezért javasoljuk, hogy a területi kamarák elnöksége és tagozatai részére – ugyan nem kötelező érvénnyel – legyen leszögezve az Alapszabályban, hogy az elnökség szerkezete a magyar gazdaság szerkezetét leképező formában álljon össze, értve ez alatt a kis- és nagyvállalkozások százalékos megoszlásának arányát.
Új kamarai feladatok
A Küldöttgyűlésen elhangzott az MKIK elnökének előadása, melyben említésre került a közeljövőben a Cégbírósági feladatok esetleges átvétele. A BKIK álláspontja szerint ez hatalmas mértékű feladatot jelent a kamarai rendszernek, ezért nagy körültekintéssel kell hozzáállni és csak bizonyos feltételek érvényesülése esetén képzelhető el megvalósítása. A legfontosabb kritérium, hogy a feladat területi alapokon maradjon, és ne okozzon többletköltségeket a vállalkozásoknak.
Véleményünk szerint a már meglévő kamarai nyilvántartási rendszerre támaszkodva, területi alapon meg lehet valósítani, de csak akkor, ha a nyilvántartó rendszer jelenlegi hiányosságai kiküszöbölésre kerültek, és az adatbázis képes arra, hogy egy hiteles nyilvántartássá váljon.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara álláspontja, hogy a KKV törvény szerinti megosztásban a kisvállalkozások vonatkozásában a Cégbírósági eljárási/közzétételi díj mértéke ne változzon. A közepes- és nagyvállalkozások esetében pedig javasoljuk, hogy az MKIK Alapszabályában országos szinten, egységesen kerüljön meghatározásra a fizetendő közzétételi díj mértéke, úgy hogy ez fedezze a kieső önkéntes tagdíjbevételt.
A kamarai szolgáltatások egyenszilárdsága
A BKIK egyetért azzal, hogy a kamarai szolgáltatásokat közelíteni kell egymáshoz, a vállalkozások hatékonyabb kiszolgálása érdekében, de véleményünk szerint külön kell választani a közfeladatok és az egyéb kamarai feladatok ellátását.
A kamarai közfeladatok többségének irányítási feladatait jelenleg is a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara látja el. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, az Építőipari Vállalkozások Regisztrációja, vagy például a Választottbíróság, az MKIK irányítása alatt működik, így szükségtelen a további centralizáció.
Egyetlen terület a szakképzési feladatok ellátása, ahol megítélésünk szerint szükség lehet az erősebb koordinációra. Az MKIK a szakképzési vezetőkön keresztül gyakorolhatja a szakmai irányítást a területi kamarák tevékenysége felett.
Ugyanakkor, az egyéb kamarai feladatok esetében, mint például a kereskedelemfejlesztés, szükséges lenne az MKIK aktívabb szerepvállalása a kormányközi gazdasági kapcsolatok szintjén, de mivel a vállalkozásokhoz a területi kamarák állnak a legközelebb, szükséges biztosítani ezek önállóságát abban a tekintetben, hogy milyen kereskedelemfejlesztési tevékenységet látnak el.
Az MKIK erősebb koordinációjára szükséges lehet még abban a tekintetben, hogy a valamely területi kamara által meghirdetett kezdeményezés, – ha hasznos, és segítséget tud nyújtani minden vállalkozásnak – eljusson a többi kamarához is, tehát tegyen lépéseket azért, hogy ezek minden vállalkozás számára elérhetőek legyenek országszerte.
Véleményünk szerint az egyéb szolgáltatások területén először fel kell mérni, hogy milyen szolgáltatások vannak egyáltalán, elemezni ezeket, majd kiválogatni, hogy melyek a leginkább elfogadottak, legjobban használhatók a vállalkozások számára, és ezt követően ezeket országosan elérhetővé kell tenni. Jó példa erre a BKIK-nál bevezetett e-kamara csomag, mely országosan hozzáférhető mindenki számára.
Javasoljuk továbbá tárgyalások kezdeményezését az egyéni vállalkozói nyilvántartási rendszer kormányhivataloktól való átvételére annak érdekében, hogy egy egységes kamarai rendszer kiépülhessen.
Közfeladatok ellátása
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara támogatja, hogy a vállalkozások hatékonyabb érdekképviseletének érdekében kormányzati feladatokat vállaljanak át a kamarák, azonban szükséges megvizsgálni, hogy a helyi önkormányzatok vonatkozásában melyek azok a feladatok, melyeket a területi kamarák is át tudnak venni. Ilyen feladat lehet például az időszakos vásárok megrendezése vonatkozásában a közterület használati engedélyek kiadása.
