Szijjártó Péter a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkára és Bödőcs Róbert a HITA frissen kinevezett üzletfejlesztési és befektetési elnök helyettese vezette fel a HITA sajtótájékoztatóját.
Az államtitkár egyebek mellett kifejtette: 2010 után új stratégiát kellett alkotni a teljes magyar külgazdaság megmozdítására. A stratégia készítés vonatkozik az országra, a multi és nagyvállalati körre is, de kiemelten a hazai KKV szektorra is.
Magyarország európai termelési központ kíván lenni. A „ keleti nyitás” pedig nem egy divatirányzat, hanem annak a belátása, hogy a világ termelési, kutatási és fogyasztási súlypontjai fokozatosan ebbe a régióba kerülnek.
Hazánk stratégiai célja az EU függő ( ma 80% ) export teljesítményeink átstrukturálása az EU-n kívüli piacokra. 2018-ra 30 %-ot már az EU–n kívülre fogunk eladni. (ez ma 12 %)
Érdekes, hogy jelentős és fejlődik az orosz (11 %) az arab (8 %) és a kínai ( 16 %) piac, persze az EU-n kívüli tartomány %- ban, ami arra utal, hogy jó befektetés a „keleti nyitás” offenzíva.
A KKV szektor a munkavállalók 75 %-át, a GDP 50 %-át az exportnak viszont mindössze 23 %-át adja – mondta az államtitkár.
Ebből a 23 %-ból is mindössze 8-11 %-a magyar KKV részarány. Van min dolgozni!
A kulcs a HITA belföldi hálózata, az Enterprise Europe Network tagságunk és a kereskedőházak rendszere. A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. működik ( frissen kinevezett vezérigazgatója Kerekes György a HITA korábbi alelnöke lett) és sorra alakulnak a viszonylati kereskedőházak is. ( A magánszféra is lépett a kereskedőház alapítási bumm során, erről egy későbbi cikkünkben.)
Bödőcs Róbert a HITA szerepének a felvázolása során két érdekes adalékkal is szolgált. Az Európai Unió külön dicséretben részesítette azt a hálózatépítési munkát amit a HITA hajt végre. (Modellként tekint erre számos nagyhatalom, például a franciák is.)
Az üzletfejlesztési versenyben pedig a figyelembe vett 53 országból a 10. Magyarország, ami komoly eredmény.
Külön kiemelte, hogy ő személy szerint hisz abban, hogy a vállalatok a már sikeres vállalatoktól tanulhatnak a legtöbbet. A hazánk egészét lefedő KKV követi rendszer a sikeres modellnek és a vállalati összefogásnak is szép példája.
