A leggyorsabban megtérülő befektetés?
Az üzleti mesterképzés márka, valóságos iparággá nőtte ki magát. Nem csoda, hisz az ilyet végzők egy év alatt megkeresik a borsos tandíjat. Az Economist idén is rangsorolta a MBA-ket.
A lista készítésekor feltehetően még nem tudta az Economist, hogy az MBA (magyarul: üzleti mesterképzés) rangsorát vezető felsőoktatási intézmény oktatói közül kerül ki az idei három közgazdasági Nobel-díjasból kettő is. A chicagói egyetem megtartotta ugyanis pozícióját a neves gazdasági szaklap idei rangsorában, igaz, az elmúlt négy évben sem hátul kullogott, mindig az első háromban végzett.
Az ottani mesteri képzés eredményei lenyűgözőek: a lediplomázott üzletvezetők 66%-kal növelik meg a tanulmányaik megkezdése előtti alapfizetésüket, az átlag éves bérük 115 ezer dollárra ugrik meg. Igaz, előtte össze kell spórolniuk 112 ezer dollárt tandíjra. A diákok nem csak a magas várható fizetésért vannak oda az egyetemért, hanem a csoporttársaik, az oktatás minősége és a karrieriroda miatt is – írja az Economist.
A lap tizenegyedik éve készíti el a rangsort, több szempont, többek között a végsősök átlagfizetése és a bejutási átlaguk alapján. Az Economist arról is megkérdezi nemzetközi szinten az egyetemek diákjait, hogy miért választották azt a bizonyos MBA képzést. Átlagosan 35%-uk új karrierlehetőségeket akar megnyitni ezáltal, ugyancsak 35%-uk önmaga fejlesztése és az oktatási élmény miatt megy üzleti mesterképzésre, 20% a potenciális bérnövekedést, 10% a kapcsolatépítési lehetőségeket tartja szem előtt.
Az első négy, és az első 25 helyezettből 16 amerikai egyetem. A legjobban teljesítő európai felsőoktatási intézménynek a spanyolországi IESE-t nevezi meg az Economist. Azt írják, bár nehéz a spanyol gazdaság helyzete, az itt végzők még mindig könnyen kapnak munkát, bár tény, hogy sokan nem az országukban helyezkednek el, így ferdíthet a statisztika. A listára felkerült legtöbb európai MBA-t az Egyesült Királyságban lehet megszerezni, bár meglepő, hogy a nagynevű London Business Schoolt csak a 11. helyen találjuk.
Hozzánk kicsit közelebb a svájci IMD (13.), a német Mannheim Business School (41.), illetve az olasz SDA Bocconi (47.) található. Sem magyar, sem román, de még osztrák egyetemet sem találni a TOP 100-ban.
A MBA (Master of Business Administration) a legjobban csengő üzletvezetői mesteri diploma. Bár elég szűk azon egyetemeknek a köre, amelyek ilyen képzéssel dicsekedhetnek felénk, valójában nincs sem egységes követelményrendszer, sem egységes tananyag, sőt, az angol nyelvű képzés sem kötelező.
Az MBA jellegzetessége inkább az, hogy kisebb csoportokban zajlik az oktatás, és az üzleti életben jártas szakemberek, valódi üzletvezetők tartanak gyakorlatias órákat. Sok az esettanulmány és a valós üzleti életből vett példa a képzéseken. Egységes követelmény viszont nemzetközi szinten a tapasztalat, vagyis olyan diákokat keresnek az egyetemek, akiknek már van egy közgazdász/üzletemberképzésük, dolgoztak is a versenyszférában, és készek egy ideig megszakítani a karrierútjukat azért, hogy egy magasabb szintről folytathassák azt.
A jelentkezési feltételek minden nemzetközi képzésnél hasonlóak: kell egy felsőoktatási alapképzést igazoló diploma, és egy erős angol nyelvvizsga. Ugyanakkor az Economist rangsorában is átlagpontszámként megjelenő GMAT teszt is rendkívüli fontossággal bír. Az öt évig érvényes Graduate Management Admission Test vizsgán maximum 800 pont szerezhető, de ezt még egyetlen vizsgázó sem érte el. Az Economist TOP 25-jében szereplő képzések átlagos pontszáma azonban nagyon magas: 660-720 között mozog.
Egy hosszú, csaknem négy órás angol nyelvű vizsgáról van szó, amely a matematikai képességeket, a logikus gondolkodást, a szövegértést és a nyelvhasználatot méri. Ilyen standardizált vizsgát csak az erre kijelölt tesztközpontokban lehet letenni, hozzánk legközelebb Budapesten vagy Bukarestben.
Az MBA mesteriről persze megoszlanak a vélemények, főleg a magas tandíjak miatt. Az ilyen képzést kínáló egyetemek valóságos iparágát fejlesztették ki a brandből, és sokan kétlik, hogy megéri a befektetést, és úgy gondolják, hogy egy átlagos, kevésbé „márkázott” üzleti mesteri is hasonló eredményeket hoz. A Business Week például nemrég arra a következtetésre jutott, hogy a világ 500 legjobban fizetett ügyvezetője közül csak minden harmadik rendelkezik MBA diplomával.
