Reflektorfényben

RÁVILÁGÍTUNK A LÉNYEGRE

Gazdaság

Ennyi lesz jövőre a minimálbér

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülésén megállapodott a kormány a szociális partnerekkel a következő két év minimálbéremeléséről és járulékcsökkentéséről. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a megállapodásnak köszönhetően gyorsabb gazdasági bővülést vár, a 2,3 százalékos GDP-arányos jövő évi hiányszámon szerinte nem kell változtatni, de ha szükséges a kormány márciusban módosíthatja a költségvetést.

A minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő, a munkáltatói járulékok pedig 5 százalékponttal csökkennek. 2018-ban a minimálbér újabb 8 százalékkal, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok. Megállapodtak abban is, ha 2017 első 9 hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a 11 százalékot, akkor a kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január elsejével további 0,5 százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói járulékok. Összesen így 2018-ban 2,5 százalékkal csökkenhetnek a járulékok.

A kormány vállalta azt is, hogy jövőre a társasági nyereségadó egységesen 9 százalékra csökken az eddigi 19 és 10 százalékról – mondta a miniszter. Ezzel szavai szerint eleget tett a miniszterelnöki elvárásnak, elment a falig, és megjegyezte, minden partner elment a lehetséges határig, amelyet a felhatalmazó érdekképviselet lehetővé tett számára. Szerinte mérföldkőhöz érkezett a magyar gazdaság azzal, hogy a kormány egyszerre javítaná a versenyképességet és növelné a béreket. Úgy vélte, ez lehetővé teszi, hogy a magyar gazdaság a mostani 2-3 százalékos bővülésről egy magasabb növekedési tartományba kerüljön.

A megállapodás nyomán magasabb bérkiáramlás várható, ami az inflációs terv átszámításával is jár, amire a kormány készen áll. A változó feltételekhez kell igazítani további makrogazdasági paramétereket is, első körben azonban még nem kell hozzányúlni a jövő évi költségvetéshez, a kormány ráér jövő márciusban módosítani azt, ha szükséges.

Varga Mihály szerint a bérkiáramlás hatása a fogyasztás és a kiskereskedelmi forgalom növekedése jelentősen javítja majd a gazdaság teljesítményét, valamint bízik benne, hogy a járulékcsökkentés segíti a célzottabb fejlesztési-beruházási döntések meghozatalát a vállalatoknál. Jövőre magasabb, 2,3 százalékos hiányt terveztek, így a hiányszámokon várhatóan nem kell módosítani, ha egyéb világgazdasági körülmények ezt nem teszik szükségessé, és azt is elmondta, van olyan külföldi vállalat, amely a társasági adó csökkentésének hatására mérlegeli egy magyarországi befektetés lehetőségét.

A megállapodás szerint 2018-ban a minimálbér újabb 8 százalékkal, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok. Összesen így 2018-ban 2,5 százalékkal csökkenhetnek a járulékok.

Az egyéb bérkategóriákban is növekedhet a bér

A minimálbér és a szakmunkás garantált bérminimum emelkedésétől a kormány azt várja, hogy az egyéb bérkategóriákban is növekszik bér – mondta Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár az M1 aktuális csatornán.

A munkaadóknak is érdeke, hogy emelkedjenek a bérek, hiszen csak így tudják megtartani a jól képzett, megfelelő tudással, motiváltsággal rendelkező szakembereket – tette hozzá. 2010 óta ezzel a kétéves programmal 88 százalékkal emelkedik a minimálbér, a garantált bérminimum még ennél is jobban növekedhet, megduplázódhat.

A kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatban az államtitkár rámutatott: a korábbi években nagy többségük ki tudta gazdálkodni a béremelést. Arra számítanak, hogy a hatékonyság javításával, a termelékenység növelésével megteremtik a béremelés többletét, egyébként azzal szembesülnének, hogy munkavállalóik elmennek magasabb bérért.

bermegallapodas2016 MTI
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP szövetség elnöke, Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke és Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára (balról jobbra) a bérmegállapodás ünnepélyes aláírásán a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a Nemzetgazdasági Minisztériumban 2016. november 24-én. Fotó: MTI / Máthé Zoltán.

MUNKAVÁLLALÓK: a jövő évi béremelés a szakszervezetek javaslatait tükrözi

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke azt mondta, nagy nap a mai, ilyen mértékű béremelésre hosszú évek óta nem volt példa. Sikerült elérni a szakszervezet stratégiai célját, hogy 2018-ra a minimálbér elérje az egyfős, egykeresős létminimum értékét, azaz a megélhetéshez szükséges bért. Ám nem ért véget a bérharc, a járulékcsökkentést ugyanis béresíteni kell a munkahelyeken – tette hozzá. Szeretnék elérni, hogy a garantált bérminiumum feletti bérkategóriákban is legalább kétszámjegyű béremelés legyen – jelentette ki. Ezért még helyben meg kell küzdeni, ezért nagyon fontos a  mostani, kiindulópontot jelentő megállapodás – tette hozzá.

Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ)  elnöke is egyetértett abban, hogy a bejelentett minimálbéremelés révén a minimálbér nettó értéke 2018-ra eléri a létminimum szintjét.

A Liga elnöke úgy vélte, hogy a VKF-en elfogadott bérmegállapodás alapjaiban arra a 2017-2018-ra vonatkozó kétéves bérfelzárkóztatatási programra épül, amelyet a munkavállalói oldal szakértői dolgoztak ki. A szakszervezetek a programot még a bértárgyalások kezdetén adták át a kormánynak – tette hozzá.

Palkovics Imre kiemelte: a munkaadók is hozzájárultak a VKF keretein belül megszületett, mérföldkőnek számító béremeléshez. A garantált bérminimum két év alatti 37 százalékos emelését pedig komoly lépésnek nevezte. A szakszervezetek és a munkaadók további feladata a központi bérajánlás kérdésének rendezése. Jövőre sem lesz bérajánlás, mert sem a munkaadók, sem a kormány nem szorgalmazta egy ilyen jellegű megállapodás létrejöttét. Véleménye szerint azonban a nemzetgazdasági szintű reálkereset-növekedés, amelyet a kormány a következő 6 évre bejelentett, csak úgy valósulhat meg, ha a minimálbér feletti bérek is megfelelő mértékben emelkednek. Ehhez pedig a szociális partnereknek kell az adott ágazatban, adott vállalatnál vagy vállalatcsoportnál megállapodásra jutniuk.

A szakszervezetek elégedettek a bérmegállapodással, hosszú évek óta nem értek el ekkora sikert a munkavállalói érdekképviseletek, mint most – mondta Palkovics Imre. A szakszervezetek tíz éve azért küzdenek, hogy a nettó minimálbér érje el a létminimumot, a szakmunkás bérminimum pedig nagyobb mértékben növekedjen a minimálbérnél.

Ha a legalacsonyabb bérek emelése után a magasabb bérkategóriákban nem fizetnek többet a munkáltatók, akkor nem fognak munkaerőt kapni – mondta Palkovics Imre az M1 aktuális csatornán, néhány nappal a bérmegállapodás után. Az érdekképviselet vezetője kifejtette, a munkaerő nem a minimálbéres szinteken hiányzik, de ahhoz, hogy a gazdaság versenyképesen és hatékonyan működjön, meg kell fizetni a dolgozókat. A munkaerővel is hatékonyan kell bánni, magasabb technikai színvonalú fejlesztéseket, minőségi és hatékonysági váltást kell végrehajtani.

MUNKAADÓK: a cégeknek hosszú távon hozhat eredményt a megállapodás

A munkaadók számára ugyan többletkiadást jelent a keddi bérmegállapodás végrehajtása, de hosszú távon az intézkedés eredményt hozhat. A munkaadói szervezetek vezetői közül néhányan azonban attól tartottak, hogy a kis cégek képtelenek kigazdálkodni a magasabb minimálbért, ami a feketegazdaságot erősítheti.

Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) elnöke a munkaadók vállalásának súlyára hívta fel a figyelmet. Mi vállaltuk a legtöbbet – mondta. Nagy teher a munkaadóknak a 15 és 25 százalékos minimálbér- és bérminimum-emelés, és az ezzel együtt járó további fizetésemelések, de meggyőződésük, hogy ez hozzájárul az ország versenyképességének jelentős növekedéséhez és a szakképzett munkaerő megtartásához.

Lakatos Péter, az MGYOSZ alelnöke kiemelte, a most aláírt számok magukban egy sokkal hatékonyabb gazdaságot feltételeznek, amit a kormány, a munkaadók, munkavállalók együtt tudnak csak megvalósítani. Ez egy kötelezettség mindenki részéről arra, hogy többet adjon és többet teljesítsen – mondta. A legnagyobb kihívással azok a cégek szembesülnek, amelyek több évre előre fix árakon dolgoznak, legyenek azok az autóiparban, vagy szolgáltató szektorban. A rendelkezésre álló idő nem adott lehetőséget pontos modellezésre, a jövő fogja eldönteni, hogyan érinti a megállapodás a kisvállalkozókat, egy multinacionális cég magyar gyárát, vagy a szolgáltatókat. A 2017-es számokat egyfajta kiigazításként élik meg, míg a 2018-as számok sokkal nagyobb kihívást jelentenek a gazdaság szereplőinek – mondta.

Az alelnök szerint ügyelni kell, nehogy sokan meneküljenek a feketefoglalkoztatásba, a külföldi és magyar cégek hatékonysága közötti különbség ne mélyüljön el, és arra, hogy minél több közmunkás átkerüljön  az elsődleges munkaerőpiacra.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kiemelte, a rendszerváltás utolsó aktusa történik meg a megállapodással, a munkabér is kezd piaci tényezővé válni. Úgy vélte, sok munka lesz még azzal, hogy a 6 éves periódus alatt 30-40 százalékkal nőjenek reálértéken a munkabérek. Nagyon fontos, hogy a minimálbér feletti kereseti sávokban is elkezdődjön a  bérek növekedése – tette hozzá. Ez a szociális partnerek megállapodásának kérdése, a kormány megteremtette a mozgásteret – jegyezte meg.

Fontos kérdés, mondta, hogy képes lesz-e Magyarországon boldogulni a magyar munkavállaló, és lesz-e olyan bérfelzárkózási program, ami a gazdaság teljesítményében már évekkel ezelőtt megtörtént. A magyar bruttó hazai termék (GDP) már az uniós átlag 60 százalékát hozza, míg a bérek nagy lemaradásban vannak. Ez megnyugtató válasz lehet azoknak, akik megkérdőjelezték, ki tudja-e termelni a magyar gazdaság a béremelést – vélekedett. Hangsúlyozta: 2017-2018-ban megvalósul a szakszervezetek régi követelése, hogy a nettó minimálbér elérje a létminimum értékét.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke elmondta, hogy a megállapodás bérpolitikai fordulatot hozhat, a cégek számára egyelőre fájdalmas lépés pozitív eredménye a vállalkozásoknál néhány év múlva lesz látható, hasonlóan a 2010-ben bekövetkezett gazdaságpolitikai fordulathoz. A kamara régóta szorgalmazta, hogy szükség van a hazai bérek felzárkóztatására, hiszen napi problémát jelent a magyar gazdaságban  a munkavállalók bérlemaradásának kezelése a visegrádi országok, a nyugat-európai viszonyokhoz képest.

Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) elnöke azt hangsúlyozta, hogy a munkaadók is érdekeltek a munkavallók tisztességes bérezésében, most nagyon alacsony a fizetésük. Még ha induláskor többletköltséget is jelent a munkaadóknak a megállapodás végrehajtása, hosszabb távon azonban kifizetődő lesz számukra a lépés. A helyzet megítélésekor tekintettel kell lenni a formálódó kedvezőbb üzleti háttérre is, a bürokrácia csökkentésére, a kkv-kat érintő gazdaságfejlesztő, foglalkoztatást bővítő támogatásokra, a piacbővítésre. Mindez eredményezheti majd, hogy minden érintett elégedett lehet az intézkedéssel, a szövetség számítása szerint 2017-ben egálba kerülhetnek a kisvállalkozások, 2018-ban pedig erősödik az uniós pályázatok kedvező hatása.

Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke elmondta, a kistelepüléseken félnek attól, hogy ellátás szűnhet meg a minimálbér emelése miatt. A munkaerőért árverseny van, amiben a kicsik egyre kevésbé tudnak részt venni, és félő, ha nem tudják kigazdálkodni a béremelés többletét, akkor a fekete munka erősödni fog. Bár egyetértenek a költségvetés egyensúlyának fontosságával, de szerintük a járulékcsökkentés nem elég a béremelés többletének kompenzálásához – mondta Németh László.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára szerint a megállapodással egyedül a munkavállalók járnak jól, a vállalkozások esetében a végrehajtás sok veszéllyel jár. Szerinte félő, hogy sok vállalkozás tönkremegy, illetve a túlhúzott minimálbér a kevés kompenzáció miatt a feketegazdaság erősödéséhez vezethet. A tárgyaló felek közül a VOSZ fogadta el utolsóként a megállapodást, ezzel azt üzenik a társadalomnak, ne gondolják, hogy a szövetség ellensége a 900 ezer garantált bérminimumon, minimálbéren élő munkavállalónak – fejtette ki Dávid Ferenc, aki szerint az állam a magyar költségvetésből nem segíti eléggé a munkaadókat a megállapodás végrehajtásában.

Örülünk annak, hogy a munkavállalók nettó jövedelme emelkedik, kell a fordulat a bérezésben, de az csak addig tartható, amíg a hazai vállalkozások nem mennek tönkre, nem mennek át színlelt szerződésbe, a fekete gazdaságba – fogalmazott a VOSZ főtitkára.

PROBLÉMÁK ÉS VÉLEMÉNYEK

Adószakértők: a járulékcsökkentés kedvező, de a béremelés a kis cégeknél problémát jelenthet

Kedvező az adószakértők szerint a munkaadói járulék csökkentése, ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy a kis cégeknél a tehercsökkentés nem ellensúlyozza a minimálbér emeléséből fakadó többletterheket.

Hegedüs Sándor, az RSM Hungary Zrt. adóüzletág vezetője pozitívumként értékelte, hogy a kormányzat a munkaadók érvelését meghallgatva 5 százalékponttal csökkenti a szociális hozzájárulási adót 2017-ben a múlt héten javasolt 4 százalékpont helyett. Hozzátette ugyanakkor, hogy a minimálbér-emeléssel több mint 10,5 százalékkal, a garantált bérminimum esetében pedig több mint 20 százalékkal fognak növekedni a munkáltatók személyi jellegű ráfordításai, ami nagymértékben befolyásolja a vállalkozások jövedelmezőségét. Ezzel szemben a társasági adó (tao) 1 százalékpontos csökkentése a kis- és közepes vállalkozásoknál – 10-ről 9 százalékra 500 millió forint alatti adóalapnál – nem fog igazi hatást kiváltani.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a szociális hozzájárulási adó és a tao csökkentése a jelenleg 16 százalékos kiva kisvállalati adónem versenyképességét csökkentheti, így kérdésként merül fel ennek esetleges módosítása is. Hegedüs Sándor kifejtette: legalább 8,8 százalékos átlagos béremelkedés szükséges jövőre ahhoz, hogy az 5 százalékpontos járulékcsökkentéssel ne járjon rosszul a költségvetés. Azt is megjegyezte, hogy a kormány nagy szerepet vállal a bérfelzárkóztatásban, ugyanakkor a környező országok bérszínvonalához, munkaerőpiaci helyzetéhez mérve ez bizonyos mértékig kényszer, de mindenképpen pozitív irány.

A közép-európai adóversenyben még a hosszú távú adócsökkentési terv megvalósulásával is hátrányban maradunk. A most 48,25 százalékos adóék, amely kiemelkedően magas mind a régióban, mind Európában, 2022-re 41,4 százalékra fog csökkenni, de a környező országokhoz képest még mindig magas lesz,   a lengyelek, csehek, szlovákok továbbra is versenyképesebbek lesznek.

Szmicsek Sándor, a Mazars könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó cég adópartnere kedvezőnek tartja ugyan a jövő évi 5 százalékpontos, illetve a 2018-as 2 százalékpontos járulékcsökkentést, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a kis cégeknél a tehercsökkentés nem ellensúlyozza a minimálbér emeléséből fakadó többletterheket. Az MTI-nek kifejtette, Magyarországon nagyon magasak a bérre rakódó munkaadói terhek, ami jelentős versenyhátrányt okoz a környező országokhoz képest. A járulékok csökkentése javítja a versenyképességet, főként a nagyobb cégek esetében – mondta a szakértő.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az intézkedések hátrányosak lehetnek azoknál a kis- és középvállalkozásoknál (kkv), amelyek jellemzően minimálbért, illetve garantált bérminimumot fizetnek dolgozóiknak. Ezeket ugyanis nem kompenzálja a munkaadói járulékok 5, illetve 2 százalékpontos csökkentése, mert ennél nagyobb mértékben nő mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum. Ezek a kkv-k versenyhátrányba kerülnek, illetve áremelésre kényszerülnek – fejtette ki.

Lesznek olyan ágazatok, például az építőipar, ahol jelentős problémákat is okozhatnak a változások – vélekedett. Felidézte azt is, hogy a társasági adó jövő évi csökkentése szintén a nagy nyereséggel működő vállalatoknak kedvez. Szmicsek Sándor szerint az intézkedés a szakképzett munkaerő hiányát nem fogja igazán enyhíteni; képzett dolgozókat többnyire nem minimálbéren, illetve garantált bérminimumon fizetnek – közölte.

Pankucsi Zoltán, a Deloitte Zrt. adó- és jogi tanácsadási igazgatója szerint a gazdaság számára jó hír, hogy gyorsan megszületett a megállapodás a bérekről és az adócsökkentésekről. A döntés alapján egyértelmű, hogy mind a munkaadók, mind a kormányzat tenni kívánnak a munkaerő-elvándorlás ellen, és abban érdekeltek, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű munkavállaló álljon rendelkezésre a hazai termelő és szolgáltató szférában. A kormány jelentős és érezhető segítséget nyújt a munkaadók számára a vállalt béremelés végrehajtásához a társasági adó és az élőmunka közterheinek csökkentésével – fejtette ki az MTI-hez eljuttatott írásos kommentárjában.

Elemzők: jövőre kétszámjegyű is lehet az átlagos bruttó béremelkedés

Jövőre a járulékcsökkentési és béremelési megegyezés megvalósulásával a bruttó bérek éves átlagos növekedése akár kétszámjegyű is lehet az elemzők szerint.

Oszlay András, a Takarékbank elemzője megjegyezte, hogy az éves átlagos infláció 2 százalékra emelkedhet. Az idén is legalább 7 százalékot elérő reálbér-növekedési ütem várható, ezzel a háztartások fogyasztásának bővülése továbbra is meghatározóan járul hozzá a gazdasági növekedéshez – tette hozzá. Oszlay András megállapította, a bérnövekedés üteme 2015 közepétől  gyorsult fel, és 2016-ban a bruttó bérnövekedés üteme 6 százalék közelében stabilizálódott, amelyet legnagyobb részben a több ágazatban kialakult munkaerőhiány, illetve ennek következtében a munkavállalói szervezetek megerősödött alkuereje tett lehetővé. Ezekhez a tényezőkhöz csatlakoznak a még intenzívebb bérnövekedés irányába ható gazdaságpolitikai lépések a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, illetve a munkáltatói járulék csökkentéséről.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője értékelésében azt emelte ki, hogy az egyre jelentősebb munkaerőhiány javítja a munkavállalók alkupozícióját, így további dinamikus béremelkedésre lehet számítani. A munkaerő iránti kereslet éves összevetésben bővül, de az utóbbi három hónapban enyhe lecsúszás figyelhető meg, azaz havi alapon némileg mérséklődik a foglalkoztatás.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is azt állapította meg, hogy a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos emelése abba az irányba mutat, hogy jövőre még tovább gyorsulhat az idei év végén látott béremelkedési tempó. A munkaerőpiac még feszesebbé válhat, az átlagos munkanélküliségi ráta  5 százalék alá csökkenhet 2017-ben. Az Erste prognózisa  szerint jövőre 2,8 százalékkal nőhet a GDP, az átlagos infláció pedig elérheti az 1,9 százalékot. Ürmössy Gergely azonban hangsúlyozta, hogy a GDP és inflációs előrejelzésüket is megemelhetik, ha a béreken a vártnál erősebben  gyűrűzik végig a kormányzati impulzus.

keresetek ksh 2016 09
A KSH keddi tájékoztatása szerint szeptemberben a bruttó átlagkereset 257 900 forint volt, 6,7 százalékkal nőtt, miközben a nettó átlagkereset a személyi jövedelemadó-szabályok változása miatt 8,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.

A bérmegállapodás legnagyobb nyertesei a szakmunkások

Hollik István országgyűlési képviselő azt hangoztatta, hogy a szakemberek megbecsülése alapfeltétele a gazdasági növekedésnek és a munkahelyteremtésnek, mert nélkülük sem a magyar vállalkozások, sem a betelepülő beruházások nem tudnak működni és fejlődni. A következő két évben ezért meredeken emelkedni fog a szakmunkás-minimálbér, 2010-hez képest 2018-ra 100 százalékos emelést hajtanak végre – hangsúlyozta Hollik István.

A részletekről szólva elmondta, 2010-ben 89 500 forint volt a szakmunkás-minimálbér, jelenleg 129 ezer forint, jövőre, a 25 százalékos emelés után 161 ezer forintra emelkedik, 2018-ban pedig, 12 százalékos emeléssel 181 500 forint lesz.

Szólt arról is, hogy a béremelés nem az első és nem is az utolsó lépés a szakmunkások megbecsülése érdekében. Ezért alakították át a szakképzési rendszert, erősítik a gyakorlati képzést, támogatják a hiányszakmát tanulókat és emelik a duális képzésben részt vevők számát is. A kormány célja a szakképzési rendszer fejlesztése, a duális képzést megerősítése, valamint az adócsökkentések és a béremelések folytatása – jelentette ki.

A béremelés nem titkolt célja hazacsábítani azokat, akik külföldön dolgoznak és megakadályozni, hogy mások elmenjenek. Nem szabad eltagadni, hogy a nyugati bérek magasabbak a magyarnál, de figyelembe kell venni, hogy a nyugat-európai országokban piacgazdaság volt akkor is, amikor Magyarország a kommunista tervgazdaság igája alatt nyögött. Ezt a lemaradást nem lehet ledolgozni pillanatok alatt – fogalmazott.

Arra a felvetésre, hogy elbocsátásokat okozhat a béremelés, Hollik István azt válaszolta: az ötszázalékos járulékcsökkentés, valamint a társasági nyereségadó kilenc százalékra csökkentése segíti, hogy ki tudják gazdálkodni a béremelést a vállalkozások.

Forrás: MTI, M1

Kép: Pixabay, MTI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük