Cégünk számos fiatal szakember számára biztosított lehetőséget eddig is. Gyakornokként, főiskolai/egyetemi hallgatóként részt vettek üzletágaink munkájában. Közéjük tartozik Székely Béla, aki a Debreceni Egyetem megújuló energetikai szakértő szak végzős hallgatója. Szeretnénk, ha cikkeit legalább olyan érdeklődéssel olvasnák, mint 20 éves tapasztalattal rendelkező ügyvezetőnk eddigi írásait.
Az első cikk címe: Miért foglalkozzunk a megújuló energiákkal?
Miért is kerültek előtérbe a megújulók?
A Föld lakossága átlépte a 7 milliárdot és a tudósok 2050 környékére 9 milliárdot jósolnak. Nagy népességgel rendelkező országok (pl. Kína, India) gazdasága rohamléptekkel növekszik. Egyre több ember fér hozzá egyre több fogyasztási cikkhez, szolgáltatáshoz. Ehhez az emberiség egyre több energiát használ fel, melynek döntő többségét kőolaj, ásványi szén és földgáz elégetésével állítja elő. Ez növeli az üvegházhatású gázok (elsősorban szén-dioxid) koncentrációját a légkörben, ami bizonyítottan hozzájárul a földi klíma változásához. Továbbá az évmilliók alatt felhalmozódott fosszilis energiahordozók mennyisége véges, tehát belátható időn belül elfogy.
Véleményem szerint ez a probléma a legnagyobb kihívás az emberiség történelmében. A válság és a válság megoldásának is a kulcsa az energia. Elengedhetetlen lépés az energiatakarékosság mint a fogyasztás visszafogása, az épületek hőszigetelése és a tudatos energiafelhasználás. Ezzel párhuzamosan keresni kell az alternatív energiaforrások által nyújtott lehetőségeket. A fenntartható fejlődés biztosítása érdekében a megújuló energiaforrások használata egyre aktuálisabb lesz.
Megújulónak nevezzük azt az energiaforrást, amelyik ugyanonnan, ugyanolyan minőségben és mennyiségben ismételten kinyerhető és újratermelődése biztosított. (Grasselli Gábor – Szendrei János (2013): Debreceni Egyetem-oktatási segédanyag)
A megújuló energiaforrásokhoz soroljuk:
- Napenergia
- Szélenergia
- Vízenergia
- Biomassza energia
- Geotermikus energia
Napenergia hasznosítás során a napsugárzás energiáját hővé vagy elektromos árammá alakítják. Alkalmazása szén-dioxid kibocsátásával nem jár.
Felhasználási formái:
- Napelem: A Nap elektromágneses sugárzását közvetlenül elektromos árammá alakítja.
- Napkollektor: A napsugárzás energiáját a háztartásokban közvetlenül felhasználható hőenergiává alakítja.
- Naperőmű: Két típusa van. Az egyik esetében nagyszámú napelemet helyeznek el egy adott területen és elektromos áramot termelnek. A másik típusnál parabolatükrökkel fókuszálják a napsugarakat és a megtermelt hővel gőzt állítanak elő, és gőzturbinával áramot termelnek.
A szélenergia kiaknázása során a szél mozgási energiáját alakítják át mechanikai vagy elektromos energiává. A szélkerekek, szélerőgépek elsősorban mechanikai energiává (pl. vízkivétel) alakítanak, a szélgenerátor és szélerőmű elektromos árammá. Alkalmazása szén-dioxid kibocsátásával nem jár.
Vízenergia: Kiaknázásakor a víz mozgási és helyzeti energiájának egy részét alakítják át elektromos, esetleg mechanikai energiává. Alkalmazása szén-dioxid kibocsátásával nem jár.
Felhasználási módjai:
- Vízerőmű: A folyók víztömegének helyzeti és mozgási energiáját alakítja át elektromos árammá.
- Árapály erőmű: A tengerek és óceánok ár-apály jelenségéből fakadó vízszintmozgás helyzeti és mozgási energiáját alakítja elektromos árammá.
- Hullámerőmű: A vízfelületek hullámzásának mozgási energiáját alakítja át elektromos árammá.
Biomassza alapú energia: Kiaknázása során a növényi és állati eredetű szerves anyagokban tárolt energiát alakítják át hő vagy elektromos energiává a szerves anyag közvetlen vagy az erjesztés utáni termék(ek) elégetésével. Szén-dioxid semleges energiaforrásnak tekinthető, mivel a szerves anyag képződése során megkötött szén-dioxidot juttatja vissza az égetés során.
Felhasználási területei:
- Közvetlen hőhasznosítás: Fás vagy lágy szárú növényi alapanyag (tűzifa, faapríték, biobrikett, biopellet, stb.) közvetlen eltüzelésével állítanak elő hőt vagy elektromos áramot vagy mindkettőt egyszerre (kogeneráció).
- Folyékony energiahordozók: Olajos magvakból biodízelt, szénhidráttartalmú magvakból pedig bioetanolt gyártanak, melyeket járművek hajtóanyagaként alkalmaznak.
- Biogáz: Szerves hulladékokból (állati és növényi eredetű) oxigéntől elzárt környezetben biogázt (a legfőbb alkotója a metán) állítanak elő. A biogáz elégetésével hőt és elektromos áramot is nyerhetünk. Megfelelő tisztítás után a biogáz (biometán) járművek hajtóanyagaként is szolgálhat.
Geotermikus energia: Felhasználása során a Föld belsejéből származó hőenergiát hasznosítjuk. Alkalmazása szén-dioxid kibocsátásával nem jár.
Alkalmazási területei:
- Hőszivattyú: Az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből a hőt a magasabb hőmérsékletű helyre szállítja. Épületek fűtésére és használati meleg víz előállítására használják.
- Geotermális hasznosítás: A termálvizek hőenergiáját aknázza ki fűtésre, használati meleg víz előállításra, mezőgazdasági alkalmazásokra (üvegházfűtés, terményszárítás, stb.) vagy alakítja át elektromos energiává.
Szerző: Székely Béla
Felhasznált irodalom:
- dr. Grasselli Gábor – Szendrei János (2013): Debreceni Egyetem-oktatási segédanyag. Debrecen
- dr. Fáy Árpád (2013): Vízenergia – Debreceni Egyetem oktatási segédanyag. Debrecen
