Matolcsy György elnök úr halaszthatatlan okból lemondta a szerdára a Gundel étterembe tervezett előadását. A JVSZ által szervezett rendezvény iránt óriási volt az érdeklődés, amit az sem csillapított, hogy az elnök úr távolmaradását a szervezők előző nap este kihirdették.
A várakozásnak az MNB alelnöke Dr. Gerhardt Ferenc tett eleget. Az alelnök úr egy rendkívül pontosan fogalmazott, szakszerű és konfliktuskerülő anyagot ismertetett.
Az MNB csapata kifejezetten kiváló munkát végzett, a beszámoló nyomán őszinte nyíltszíni tapsot kapott az előadó.
Nem szabad elhallgatni, hogy az asztalok mellett a közönség némi csalódásának is hangot adott. Aki ismeri az alelnök úr korábbi tevékenységét és azt a színvonalat ahogy a munkáját végzi, az tudja hogy Gerhardt úr nem vállalt volna nagy kockázatot ha az anyagot nem felolvassa, hanem élőszóban ismerteti. Tudjuk, hogy retorikailag és alapinformációkban is könnyedén megy neki. Csalódást keltett a kérdezési lehetőség elmaradása is.
De lássuk mi hangzott el. Engedje meg a tisztelt olvasó hogy elsősorban a KKV szektor információ igényére vonatkozó kérdésekre koncentráljunk:
5 évvel a válság kitörése után kezdjük megközelíteni a 2007-es adatokat
Az elmúlt évek rendje szerint egyfajta év eleji optimizmus jellemzi az MNB és a pénzügyi szakma elemzőit is, már ami a növekedés előrejelzését illeti. Ez évről évre így van, hogy azután kissé lankadjanak a várakozások
Megtudtuk a növekedési pályának viszonylag egyszerű a receptje. stabil inflációs környezet és optimális erőforrás felhasználás ( munkaerő, eszközök, vezetés)
Magyarország helyzetéről az ismert szomorú történetet idézte fel az alelnök úr. A rendszerváltást követő években a térség „él tanulói” voltunk Csehország és Szlovénia mögött. Ezt a pozíciónkat folyamatosan elvesztve sokadikak vagyunk nem Európában de a régión belül is. Okok: a beruházási ráta folyamatos romlása és a gazdaság strukturális problémái. A folyó fizetési mérleg hiány tartósan a 7-8 az államháztartási hiány 4-5 % hiánynál stabilizálódott. Az ország végtelenül sebezhetővé vált. A válság kitörésekor ezt tapasztalhattuk is!
2010 után a kormány fokozta a munkaerő piaci aktivitást ami szerény de „trendszerű” bővülést mutat – hallottuk.
A beruházási ráta tovább süllyedt ugyan, azonban ezt elsősorban az autóipari beruházások nullszaldósra korrigálták.
A bankrendszer alacsony kockázatvállalási hajlandósága kiegészült a mérleg technikai korlátaikkal is. A kereskedelmi bankok átlagosan a saját tőkéjük 160 %-a fölött helyeztek ki hiteleket, labilissá téve a finanszírozás alapjait.
A MNB ebben a helyzetben a növekedési hitelprogramot kínálta a gazdaság felfűtésére. 750 milliárd Ft keret 93.5 %-ban lekötésre került. Ez cca. 10.000 szerződés egységben valósult meg. A maximum 3 milliárd Ft egyedi szerződött értéket kevés projekt érte el. A többség, 70 %, 50 millió Ft alatt vett igénybe növekedési forrást 2.5 % kamattal átlagosan 7 évre.
Kijelenthetjük, csökkent a regionális koncentráltság és fokozódott az egészséges verseny a kkv szektor piacain.
II. szakaszként 2000 milliárd keretet szabadít fel az MNB amiből 500 milliárd csak új induló beruházás lehet. A tapasztalatokat firtató korábbi kérdésünkre visszautalva az alelnök úgy fogalmazott: „korai még az értékelés”
2013-ban a háztartások és a vállalatok megtakarításai fokozódtak, miközben az állam költései szinten maradtak illetve szintjükben csökkente. Ennek a következménye a trendszerű, persze igen lassú államadósság csökkenés.
A globális inflációs hatások egyenlőre kedvezőek és amennyire ezek prognosztizálhatóak ezen a szinten is maradnak. Érdekes összefüggést vetett fel az alelnök úr, miszerint az infláció egyik legerősebb mozgatója maga az inflációs várakozás. Ez ma Magyarországon alacsony, ami azt jelenti hogy közgazdasági értelemben egyfajta bizalmi légkör tapasztalható gazdaságunkban.
Záró mondataiban Dr. Gerhardt Ferenc nyomatékosan kért további bizalmat a
gazdaság kiemelt szereplőitől.
Az eredetileg Matolcsy György úrhoz érkezett kérdések:
