Szlovákia ma egész területét nevezzük Felvidéknek. A régió Magyarországhoz közelebbi területeit többségében magyar nyelvet értő és beszélő lakosok lakják. 2011 népszámlálási adatok alapján ez Szlovákia lakosságának a 8,5%-a, azaz 458 000 lakos vallja anyanyelvének a magyart.
Az üzleti élet szabályozásánál a magyartól eltérően a kereskedelmi kapcsolatokat a Kereskedelmi- (vállalkozók jogi állása, társaságok, verseny, bíróságok, kereskedelmi szerződések feltételei), és a Polgári Törvény (szerződéskötés, módosítás) szabályozza. Az ügylet előkészítésénél a személyes kapcsolatok dominálnak, továbbra is nagy jelentőségű a helyi viszonyokat jól ismerő közvetítő. A törvényi szabályozás szigorodásával (tisztségviselők felelőssége, kötelezettségbehajtás szigorodása) az üzleti kockázat a magyarhoz közelít, de még annál is nagyobb, s ezért fontos a jogosultságok, cégkivonatok ellenőrzése (www.orsr.sk), bonitás vizsgálat, szerződések formai előírásainak betartása. Az előkészítés során kiemelkedő szerepe van az árukra, árucsoportokra, vállalatokra koncentráló partnerorientált árubemutatóknak, vásároknak, kontakt-napoknak, ahol egyre jobban előtérbe kerül a regionalitás. A Felvidék gazdasági értékei iránt ipari és kereskedelmi körökben rendkívüli érdeklődés mutatkozik.
Felvidék területe több részre osztható a gazdaság fejlődési üteme és az iparágak szerint.
Pozsony régiója Európa 5. legdinamikusabban fejlődő területe. Dübörög a Volkswagen autógyár, dinamikusan fejlődik az építőipar, új lakónegyedek jönnek létre. Kereskedelmi cégek székhelye. Több bevásárlóközponttal rendelkezik. Bécs-Budapest-Pozsony kereskedelmi aranyháromszög egyik csúcspontja.
Másik dinamikusan fejlődő vidék Szlovákia-Felvidék nyugati része, egészen fel északig. Itt megtalálhatóak a gazdaság további nagy húzóvállalkozásai: Peugeot autógyár Nagyszombatban (Trnaván), valamint Zsolnán a Kia autógyár. Púchovban van a Matador gumiabroncs gyár. A régióban van számos kisebb vállalkozás, mely ezeket a nagy multi vállalatokat szolgálja ki.
Északi részen nagy ipari központ Rózsahegy. Itt a található az ország legnagyobb papírgyára. Poprád leginkább az idegenforgalomról híres. A Magas-Tátra turistaparadicsomai az utóbbi években újra vissza szeretnék csalogatni a magyar turistát. Ebben a régióban az utóbbi években a komoly természeti csapások miatt komoly gondok támadtak. A hegyek csupasz látványa fogadja a most odalátogatót, mivel a természet elemei letarolták a hatalmas erdőségeket. E miatt a fakitermelés, mint iparág megnövekedett átmenetileg.
Közép-Szlovákia, Besztercebánya és Zólyom környéke többségében faipari feldolgozó cégeknek ad otthont. A Szlovák paradicsom remek turistacélpont.
Kelet-Szlovákiában Kassa és Eperjes (Presov) környéke van lendületben. Kassán a vasmű a környék gazdasági húzóágazata. Kassa mellett van a Kenyheci ipari park, mely várja a befektetőket.
Szlovákia Vállalkozási Szövetsége (PAS) 2010-2011-ben egy felmérést végzett a 79 járás vállalkozási versenyképességéről. E szerint a Csallóköztől keletre lévő összes dél-szlovákiai járás a lista alsó harmadában foglal helyet. Ez egy nagy, igen jól körülhatárolható, hátrányos helyzetű, leszakadó nagytérség. A csallóközi, mátyusföldi és zoboraljai régió pedig a főváros közelségéből profitál. A Felvidéken élők életszínvonalán is tetten érhető a régiók közti különbség. A munkanélküliség terén is hasonló a statisztika.
Csupán 20 év elég volt ahhoz, hogy a magyarok által sűrűn lakott Dél-Szlovákia térsége – Mátyusföld, Bars, Hont, Nógrád, Gömör, Karszt, Bodrogköz, Ung-vidék – az ország egyik leggazdagabb térségéből az ország egyik legszegényebb, leszakadó, hátrányos helyzetű térségévé váljon! E térség fellendítése érdekében készültek felvidéki fejlesztési tervek:
- Konkrét rövidtávú és hosszabb távú célkitűzések közé tartozik az R7-es és R2-es déli és az R4-es és R3-as észak-déli gyorsforgalmi utak mielőbbi kivitelezése, a Duna-hidak és Ipoly-hidak megépítése, a IV. sz. vasúti európai folyosó fejlesztése, a kisléptékű határmetszési pontok kialakítása és a tömegközlekedés fejlesztése és összehangolása a határ menti térségekben.
- A második pont a gépgyártás fejlesztése és a személyautógyárak beszállító háttériparának fejlesztése. Ezek közt kitörési pont lehet a révkomáromi hajógyár, a beszállító háttéripar fejlesztése a pozsonyi VW, nagyszombati PSA, győri és az esztergomi autógyárak részére – mindez 70 km sugarú körön belül, ahol megvannak a gépgyártás hagyományai, ott újjá lehetne éleszteni: Komárom, Gúta, Nagykürtös, Losonc, Kassa.
- A fejlesztési stratégia harmadik pontja a Felvidék élelmiszeriparának újjáélesztése.
- A stratégia negyedik pontja a vidéki turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása. Sajnos Magyarországgal, Ausztriával összehasonlítva nálunk gyerekcipőben jár az ágazat, ezért is kínálkozik rengeteg lehetőség ezen a téren.
- A következő pont a közbeszerzés szabályzatának átalakítása az EU normarendszerén belül, a hazai nagyvállalkozók pozícióba juttatása és a lokális, helyi szinten az ott tevékenykedő KKV-k előnyben részesítése.
- Hatodik pontként az egészségipar megalapozása, a határ menti egészségügyi ellátás összehangolása jelentkezik. A fogászat, a gyógyfürdők és a rehabilitáció terén építeni lehetne a külföldiek érdeklődésére. A határon átnyúló egészségügyi ellátás összehangolására van lehetőség Komárom és Révkomárom, Esztergom és Párkány, Ipolyság és Vác, Rimaszombat és Ózd között, de akár Dunaszerdahely és Győr között is.
- Utolsó, hetedik pontként a szakoktatás korszerűsítése, átalakítása szerepel, mégpedig a vállalatok és a vállalkozók bevonásával.
A legfrissebb felmérés szerint, amit az Európai Statisztikai Hivatal is megerősített, a bruttó hazai termékhez viszonyított múlt évi adósságállomány nem haladja meg az 55 százalékot (54,6%-ot mond az Eurostat), így nem lép életbe az alkotmányban lefektetett adósságfék. A GDP-arányos államháztartási hiány pedig tavalyra vonatkozóan 2,63%-ot tett ki. Mindez azt jelenti, hogy a kormány által a parlamentbe benyújtott jövő évi, azaz 2015-ös költségvetési tervezet adakozóbbá válhat, növekedhet a kiadási oldal.
Az Európai Unió statisztikusai is ismét átvizsgálták Szlovákia költségvetését, ezúttal az új MESA 2010 metodika alapján. Ez az ország szemszögéből nézve kedvezőbb eredményeket hozott.
2014. május 22-én Dunaszerdahelyen került bemutatásra a Baross Gábor Felvidéki Fejlesztési Terv. Ebben a tervezetben elsősorban Szlovákia déli, magyarlakta vidékének gazdaságfejlesztése került megfogalmazásra az elkövetkező 15 évre. Ez lehetővé teszi, hogy a minden évben megtörténő helyzetelemzés szerint módosításra kerülhessen. A dokumentum nyitott és összhangban van a Magyarországon megfogalmazott Wekerle Tervvel.
Összességében tehát elmondhatjuk, makroszinten a szlovák gazdaságra az elmúlt időszak egyik legjobb éve várhat, de ennek eredményeit az egyszeri polgár nem fogja túlzottan megérezni. Arra viszont esélyünk van, hogy a kedvező fejleményeket a saját előnyünkre kovácsoljuk, s elinduljon egy olyan összefogás, amely a kormányzatot is arra kényszeríti, hogy foglalkozzon a déli régiók problémáival és nehézségeivel, mivel a térségben remény adódik a fejlődési potenciál kihasználására.
