Ezen törekvés sikeressége azonban nem csak az itthoni szabályozáson múlik, hanem a kör-nyező országok hasonló célú kedvezmény-rendszerein is. A közép-kelet-európai régió 13 országában jelen lévő vezető adótanácsadó, a LeitnerLeitner felkérésünkre összehasonlította a magyar adórendszer befektetésekhez és fejlesztésekhez kapcsolódó kedvezményeit a szomszédos országok adórendszereinek tükrében.
Az összehasonlítás egyik szempontja az egyes országokban alkalmazott társasági adókulcsok mértéke. Magyarországon a társasági adókulcs közép-kelet-európai viszonylatban alacsony, 500 millió Ft-ig 10%-os, a felett pedig 19%-os terhük van az adózóknak. Összehasonlítás-képpen Ausztriában (25%), Szlovákiában (22%) és Horvátországban (20%) is jelentősen ma-gasabb az adókulcs. A magyarhoz hasonló kedvező kulcsok Bosznia-Hercegovinában, Romá-niában és Bulgáriában találhatóak.
További fontos szempont az értékelésben az elérhető adókedvezmények rendszere. Magyar-országon a fenti célnak megfelelően különböző fejlesztési és beruházási adókedvezménye-ket vehetnek igénybe az adózók.
Régiós és tágabb nemzetközi szinten is kimagasló a kutatás-fejlesztést és a tudás alapú gaz-daságot támogató magyar adószabályozás. Magyarországon a közvetlen vállalati K+F tevé-kenységet végző vállalatok költségeik dupláját (200%) vehetik figyelembe adóalap csökkentő tételként (a számviteli költségelszámolás mellett még egyszeri adóbeli levonhatóság). Mi több, a felsőoktatási intézménnyel vagy a Magyar Tudományos Akadémiával kötött megálla-podás keretében, vagy egyéb más állami tulajdonban lévő vállalattal közösen folytatott K+F tevékenység után a közvetlen költség négyszerese (400%) csökkentheti a társasági adó alapját (a számviteli költségelszámolás mellett további háromszoros adóbeli levonhatóság). Ez a magyar kedvezményi forma ugyanakkor nem egyedülálló, hiszen a környező országok szintén alkalmaznak kutatás-fejlesztést ösztönző kedvezményeket, melyek mértéke az egy-szeri levonhatóságtól (Bulgária) a 200-250%-os levonhatóságig terjednek (Horvátország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia). Ennek fényében a magyar rendszer a maga akár 400%-os levonhatósági kedvezményével messze kitűnik. Mindezeket erősítik továbbá a magyar adó-rendszer azon kedvezményei, melyek a kutatás-fejlesztés eredményeként létrejött tudás, az ún. immateriális jószág kedvező adózását teszik lehetővé.
A beruházások ösztönzésére további eszközként Magyarországon fejlesztési adókedvezmény vehető igénybe. A fejlesztési adókedvezmény adóvisszatartás formájában használható fel, amely legalább 100 milliós projekthez köthető és legfeljebb a számított társasági adó 80 százalékáig érvényesíthető. A fent említett 10% és 19% adókulcsokat figyelembe véve, a 80% kedvezménnyel lecsökkentett társasági adókulcs így 2-3,8% lesz, amely szinte példát-lanul alacsony. A kedvezmény az üzembe helyezés évében, vagy az üzembe helyezés évét követő adóévben és az azt követő 9 adóévben, de legfeljebb az igénylést követő 14 adóéven belül használható fel. Az adókedvezmény érvényesíthetőségéhez az adózónak a beruházás tervezett kezdőnapja előtt, jogszabályban rögzített adattartalommal bejelentést kell tennie az adópolitikáért felelős miniszternek, bizonyos értékhatár felett azonban még az Európai Bizottság jóváhagyása is szükséges. A beruházás támogathatósága függ a cég méretétől, illetve a helyszíntől, valamint értéke függ a beruházás nagyságrendjétől. Az adókedvezmény-re az induló beruházások jogosultak, melyek lezárulása esetén is bejelentés szükséges. A fejlesztési adókedvezmény igénybevétele szigorú nyilvántartási és adatszolgáltatási kötele-zettséget von maga után, továbbá csak a bejelentésben/kérelemben bemutatott, változatlan tartalmú tényállás mellett vehető igénybe. Mint a fenti leírás is mutatja, ez a kedvezmény rendkívül sok és szigorú adminisztrációval jár, és csak jelentős összegű fejlesztésekre vehe-tő igénybe, mindemellett a kitartó adózó jelentős kedvezményekhez juthat. Hasonló nagy beruházásokhoz kapcsolódó kedvezményeket a térségben csak Szerbia kínál.
Az említett kedvezményeken felül, a magyar szabályok az EU-s előírásoknak megfelelően szűk és szabályozott körben a kis-, közép- és mikro vállalkozások számára is biztosítanak bi-zonyos további kedvezményeket. Ennek keretében a kis- és középvállalkozások csökkenthe-tik adóalapjukat új beruházások, illetve felújítások- bővítések esetén azok értékével (de leg-feljebb az adóalap mértékéig illetve 30 millió forintig). Adókedvezményként a kis- és közép-vállalkozások tárgyi eszköz beszerzéshez kapcsolódó hitel kamatának 60%-át (2001-2013-ban kötött hitelszerződések esetén 40%-át) legfeljebb 6 millió forintot vehetnek igénybe az adó 70%-ig. Ráadásul a Parlament által éppen most tárgyalt adócsomag az itt említett felső értékhatárok eltörlését is előirányozza. A hazaihoz hasonló kedvezményt kínál Csehország speciális feltételek megléte esetén általában a befeketetés 5%-áig. Románia és Ausztria is kedvezményt biztosít a visszaforgatott profitra, de szintén korlátozott körben. Bulgáriában, Horvátországban és Szlovákiában a munkahelyteremtést támogatják meghatározott feltéte-lek teljesítése esetén.
Szintén fontos tényező lehet a befektetési döntésekben a veszteség felhasználásának lehe-tősége, mely speciális kedvezményként értelmezhető. E tekintetben Magyarország szintén rendkívül engedékeny szabályozással bírt, melyet 2015-ben kissé megszigorítottak. A 2015-től kezdődően keletkező veszteségeket ugyanis már csak a keletkezést követő 5 adóévben lehet felhasználni. Átmeneti szabályként, a 2014 utolsó napjáig keletkezett, még nem érvé-nyesített elhatárolt veszteségek elszámolására legkésőbb a 2025. adóévben lesz lehetőség. A maximálisan felhasználható elhatárolt veszteség mértéke változatlan maradt: a pozitív adó-alap 50%-a, melyet továbbra is a keletkezés sorrendjében lehet felhasználni. Korlátozott azonban a veszteségek felhasználhatósága céges összeolvadások, szétválások és adás-vételek során is. Mindezek a korlátok bár szigorúbbak a megelőző időszakinál, mégis ver-senyképesnek mondhatóak a térségen belül.
